2016. február 28., vasárnap

Kate Bennett: Megkarcolt élet

Scarlett Anderson sikeres írónő.
Könyvei a sikerlisták élén állnak, életének eseményeit rajongók hada figyeli árgus szemekkel. Művei megfilmesítésre várnak, és az egyik legnagyobb csatorna tévésztárja ostromolja szerelmével
Scarlett Anderson rettegő nő.
Éjszakánként rémálmok kínozzák, sokszor mintha kihagyna az emlékezete, és körülötte egyre csak szaporodnak a gyanús, megmagyarázhatatlan dolgok. Mélyen eltemette magában az időt, mikor Ted, szadista férje rabságban tartotta, s rajta élte ki perverz vágyait. Egy ördögi pszichopata, akitől csak gyilkosság árán sikerült megszabadulnia…
New York környékén a titokzatos Marionett Mester szedi áldozatait. Fiatal nőket, akiket megkínoz, megöl, majd perverz módon a nyilvánosság elé vet. A rendőrség tehetetlen, a szálak azonban mintha egyre inkább Scarlett Anderson irányába vezetnének.
Kate Bennett debütáló thrillere folyamatosan izgalomban tartja olvasóját, miközben az első betűjétől az utolsóig fokozza a feszültséget.

Aki rendszeresen követ az tudja és tapasztalja, hogy nehezen mozdulok ki a komfortzónámból, ami főleg a krimi-romantika vonalon mozog. 
Nagyon örültem, amikor felfedeztem, hogy a mostani olvasmányom bizony rendesen ki fog billenteni a megszokott mederből, vagyis a romantika mellé egy kő kemény thriller vonalat fogok felfedezni, amennyiben hinni lehet a fülszövegnek.

Ahogy megnéztem a borítót már rögtön valami furcsa borzongás fogott el, nagyon tetszett ez a női alak, ahogy a tartásán látszik a szenvedés és a kiszolgáltatottság, az elmúlt időszak egyik legjobban sikerült borítója. Így utólag állíthatom, hogy megragadta a regény lényegét.

Bevallom nagyon kíváncsi lettem, hogy a romantika mellett mennyire lesz hiteles és izgalmas a thriller szál, mert ugye ez két eléggé távol álló műfaj. Elárulom az írónő fantasztikusan megoldotta a feladatot, igazán romantikus lett a történet, annak ellenére, hogy a vérfagyasztó események egy percig sem hagyták a fantáziámat pihenni. Néha annyira felborzolták a történések az idegeimet, hogy egy kicsit félre is kellett tennem a könyvet és egy könnyedebb olvasmányt kellett elővennem. 

Első ránézésre a családon belüli erőszak kerül a fő csapásvonalra, de ennél sokkal, de sokkal több bontakozik ki a regényben. Egy igazi sorozatgyilkos kerül a középpontba, aki Scarlett-tet, az ünnepelt és sikeres írónőt próbálja valamilyen módon bevonni a történésekbe, miközben a feszültség végig fokozódik. Hiába koncentráltam végig és követtem az eseményeket, a vége mégis tudott fordulatot hozni és meglepetést okozni.

Honnan tudhatnám, hogy ezek most igazi, viszonzott érzelmek? Ez kész őrület! – kiabált a fejében a gondolat.
-Nem tudok hinni abban, hogy bárki is akarjon engem!
Scarlett sikeres író, azonban ez nem mindig volt így, régebben sebezhető és törékeny volt, egy áldozat, aki zsarnok férje befolyása alatt élt. Ebből sikerült kitörnie, de a múltja nem hagyja nyugodni, kísérti a halott férj rémképe, a hozzá kapcsolható gyilkosságok. Ennek ellenére Scarlett Anderson egy rátermett és bátor nő, aki megpróbálja megfékezni démonait, hogy ismét rátalálhasson a szerelem. 
Mindeközben hullanak az emberek, mint a legyek és tombol a szenvedély. 

http://szulokhazamagazin.hu/tag/hazastars/
Scarlett karaktere könnyed, jól kidolgozott az egyszerűsége ellenére. Az egyszerűséget itt most nem rossz értelemben kell érteni, hanem inkább úgy írnám le, hogy a nő a szomszédból, akit mindannyian jól ismerünk. Szerintem igazán kedvelhető karakter, aki magában hordozza azt az ismerős érzést, ami által a nők azonosulni tudnak vele. A sok rossz ellenére sem szánalomra méltó karakter, hanem olyan nő, aki felül tudott emelkedni a történéseken és ki tudott lépni az általa önként vállalt áldozati szerepből. Figyelemre méltó karakterábrázolással találkoztam, remekül érezhető volt a regény folyamán elért fejlődése. 

Daniel már egy picit más tészta, ő inkább egy szappanopera hősre hajazó figura volt, nem tudtam annyira közel kerülni hozzá, annak ellenére sem, hogy szimpatikus volt a karaktere. Jóképű, figyelmes, már-már túl tökéletes, de számomra egy picit több teret kellett volna kapnia ahhoz, hogy igazán megkedveljem.

A Marionett Mester, na ő egy nagy talány volt, összetett karakter, akit egy jó kis analízisnek érdemes lenne alávetni. A ravaszság, könyörtelenség és az alázat keveredik a karakterben. Remek jellemábrázolás, igazán érdekes ahogy kibontakozik előttünk ez a kettős személyiség. A kegyetlenség mestereként jelenik meg. 
Kellemes meglepetés volt számomra a Marionett Mester személyisége, gondolom nem kevés kutatómunka előzte meg a végleges ábrázolást, mert érezni lehet a hitelességét. 

Az Árnyék karakterét emelném még ki, aki fokozza a feszültséget, nem is igazán tudjuk hová tenni, de természetesen a szerepének fontosságát érezzük és nem kevés találgatásra ad okot, ami szintén csak fokozza a feszültséget. 

Összegezve

Remekül megírt történet, annak ellenére, hogy apróbb hibákat felfedeztem. Mindvégig érdekes és lebilincselő tudott maradni, ami nagyon pozitív. Volt egy-egy nyugtalanabb éjszakám, amikor a könyvet lefekvés előtt olvastam, mivel sötét és igazán látványos leírásokkal hatott rám, egy-egy apróbb zajra is felébredtem, bár ez legyen az én problémám. 
Máskor Kate könyvét - mert remélem ezt a regényt még számos thriller fogja követni - inkább délutáni napsütésben fogom olvasni, mert szerintem úgy is igazán hatásos lesz. 

Az írónő úgy játszik az idegeinkkel, mint a Marionett Mester az áldozataival, mesterien és lebilincselően. 

Remek thriller, ami mesterien ötvözi a félelmet és a romantikát.  

A könyvért köszönet az Álomgyár Kiadónak


2016. február 27., szombat

Várható megjelenések 2016. március

Várható megjelenés 2016. márciusban

Várható megjelenés 2016.03.03. Benyák Zoltán: A nagy illúzió

Benyák Zoltán - A nagy illúzióTom Pastor a képzeletének rabja. Szerelmi élete viharos, hétköznapjai keservesek. Alig létezik számára más, mint az ecset és a vászon, hogy illúzióit valósággá álmodhassa. 
Tom negyvenéves, festőművész, és egy nap arra ébred, hogy halott.
De az életének ezzel még koránt sincs vége.
A túlvilági sötétség sivatagában megcsörren egy piros telefonfülke készüléke: a vonal másik végén felcsendülő hang akar tőle valamit.
Hősünk elindul hát beteljesíteni a küldetését, útját nem gátolja sem tér, sem idő, ezen a helyen vígan megfér egymás mellett Edgar Allan Poe és Charlie Chaplin, Drakula gróf és a Gyáva Oroszlán, Salvador Dalí szürrealista rémálma és Tom Pastor Keselyűembere... Szerelem és halál.
A nagy illúzió a megismerhetetlen felfedezésének regénye, édes-bús felnőttmese a boldogság kereséséről és megtalálásáról, ott, ahol a legkevésbé számítanánk rá.




Várható megjelenés 2016.03.04. Sophie Hannah: Kegyetlen

Sophie Hannah - KEGYETLEN"Sophie Hannah legújabb pszichothrillerének főhőse Amber Hewerdine, aki súlyos álmatlanságban szenved. S bár igencsak szkeptikus a módszert illetően, végső kétségbeesésében mégis a hipnoterápiát választja, és felkeres egy szakembert, hogy kiderítse, mi akadályozza az elalvásban. 
Amikor először látogatja meg a terapeutát, a ház előtt egy ismeretlen nővel fut össze. A hipnoterápiás foglalkozáson pedig, módosult tudatállapotba kerül, s egymás után a kedves, kegyetlen, kicsit kegyetlen szavakat mondja ki, melyről meggyőződése, hogy az ismeretlen nő jegyzetfüzetében látta. A hölgyről kiderül, hogy ő Charlie Zailer őrmester a helyi rendőrségről, és tudja, hogy az említett szavakat a brutálisan meggyilkolt Katharine Allen lakásában találták egy mappára írva. Mivel a rendőrség nem talált egyéb nyomot, és nincs semmi ötlete és elképzelése a gyilkossággal kapcsolatban, Ambert tartóztatják le.
A korántsem ideális csapatot alkotó zsaruk történetének egyes szám harmadik személyben elbeszélt története váltakozik a rendkívül intelligens Amber monológjaival. Amber, a megszállottan gyakorlatias hősnő nem törődik a hazugságokkal, sem a zsaruk, a többi szülő és a hipnoterapeuta ellentmondásos viselkedésével, s kitartóan küzd azért, hogy kiderítse az igazságot. Amber múltjának felderítésével az események pedig végképp vérfagyasztóvá válnak..."


                                Várható megjelenés 2016.03.08. Phyllis T. Smith: Én, Livia





Én, LiviaLivia Drusilla tizennégy éves korában kihallgatja apját és annak arisztokrata társait, akik éppen a Julius Caesar elleni merényletet tervezik. A fiatal lány éles eszű bizalmassá és apja legfőbb politikai fegyverévé válik. Vonakodva ugyan, de előnyös házasságot köt Caesar hadseregének egyik parancsnokával. Anyjától azt tanulja, egy nő is lehet hatással a közügyekre, és folyamatosan próbálja észben tartani, hogy bár kiváló érzékkel látja át a római szenátus intrikáit, mindig türelmesnek és gyakorlatiasnak kell maradnia.

De a türelemről és a ravaszságról azonnal megfeledkezik, amikor találkozik Caesar fogadott fiával és örökösével, Octavianusszal. A mindössze tizennyolc éves férfi nagy hatalma ellenére szerénynek mutatkozik, és megigézi Liviát, az újdonsült feleséget. Octavianus vagyona és befolyása egyre nő, így Livia családjának szörnyű veszéllyel kell szembenéznie. A lány éles eszét és szívét követve súlyos választásra kényszerül, melynek eredményeként nagyobb befolyása lesz Rómára, mint azt valaha is gondolta volna.


                      Várható megjelenés 2016.03.08. Vivien Holloway: Tolvajok kézikönyve



Winie megmenekült a hóhér kötelétől, de ez nem jelenti azt, hogy csendesen meghúzná magát, és várná, amíg a viharfelhők teljesen elvonulnak a feje fölül. 
Will „tanulmányai” folytatódnak, és Winie próbálja őt felkészíteni a vizsgájára. Feladatként szabja neki, hogy önállóan tervelje ki egy általa kiválasztott tárgy elrablását, Will döntése pedig a Könyv másolatában látott Pacsirtára esik. 
Winie-t eközben apja ismét behúzza a csőbe, és rátestálja keresztlánya, Marie Kennellis vőlegényének előkerítését. A lány jó híre múlik azon, Winie-nek sikerül-e felkutatni a szökevény fiút, aki minden bizonnyal kártyaadóságai miatt bujdokol. 
Will eközben külön utakon jár, és úgy tűnik, túlságosan is messzire megy a Pacsirta utáni vadászat során, amit azonban a Langton család – különösen Winie – talán sosem fog megbocsájtani neki.

„ – Kijátszottál! – Nem viccelt, láttam a szemében. Láttam benne az elárultságot, a csalódást és az engesztelhetetlen haragot. – Tűnj el! 
– Winie, hadd magyarázzam meg… 
– Nem érdekel! – Még csak nem is hagyta, hogy végigmondjam. – Csak menj el, Will, és reménykedj benne, hogy apám sosem talál meg.”

A Winie Langton történetek negyedik része!



Várható megjelenés 2016.03.16. Michael Fitzgerald: Nácik okkult háborúja


Michael Fitzgerald - NÁCIK OKKULT HÁBORÚJA
": A nácik nem csupán hagyományos fegyveres erőikkel kívánták leigázni a világot, hanem célkitűzéseik szolgálatába állították a "mágikus gondolkodásmódot" is. Szilárdan hittek a vér és a föld erejében, abban, hogy egy titokzatos, elfelejtett múlt örökösei. 
A faj tisztaságának megszállott gondolatát az állami ideológia szintjére emelték, s a hazug célkitűzés népszerűsítése és igazolása érdekében áltudományokra, valamint a mítoszokra alapozva létrehozták saját ,,filozófiai rendszerüket".
Több pénzt költöttek az "okkult hatóságként" működő Ahnenerbére, mint amennyiből a Manhattan-terv keretében az Egyesült Államok kifejlesztette az atombombát, sok millió birodalmi márkát pocsékoltak el például a Szent Grál, az elveszett frigyláda, vagy Atlantisz pontos helyének a megtalálására. Lenyűgöző olvasmány megismerkedni kifacsart elképzeléseikkel és nehezen megmagyarázható tetteik pontos okával.


Várható megjelenés 2016.03.25. Jodi Picoult - Samantha Van Leer: Sorok között

Jodi Picoult - Samantha van Leer - Sorok között
Az igazi tündérmesék nem a nyúlszívűeknek valók. Ezekben a gyerekeket boszorkányok falják fel és farkasok kergetik; a nők kómába esnek vagy éppen gonosz rokonaik áldozatául. Valahogy mégis minden fájdalom és szenvedés megéri, amikor a mese jóra fordul, és boldog vége lesz. Hirtelen nem számít, ha az ember négyest kapott a francia röpdogára, vagy ő az egyetlen lány a suliban, akinek nincs randija a bálra. A boldog vég jóvátesz mindent. De mi van, ha ez mégsem a vége?

Delila éppúgy gyűlöli a sulit, amennyire szereti a könyveket. Van is egy nagy kedvence, amivel képtelen betelni. Ha valaki - különösen a népszerű lányok közül - megtudná, hányszor olvasta el újra és újra a könyvtár poros mélyéről előásott tündérmesét, a poklok legmélyebb bugyrába száműznék... örökre.

Delila számára ez a mese mégis több papírra vetett szavaknál. Persze ebben is van egy jóvágású (oké, dögös) királyfi, fényűző palota és elvetemült gonosztevő, mégis olyan, mintha valami mélyebb jelentése lenne. Delila egy napon azt is megtudja, mi ez. Mint kiderül, a nem is olyan szőke herceg nemcsak valóságos, de nagyon szemrevalónak találja tizenöt éves olvasóját. Csak hát... egy világ választja el őket egymástól. Így aligha működhet...



A New York Times sikerszerzője, Jodi Picoult ezúttal a lányával, Samantha van Leerrel közösen írt klasszikus tündérmesét - egyedülállóan modern hangnemben. Az olvasót rövid úton elvarázsolja egy olyan kamaszlány története, aki kész átkelni valóság és fantázia határán, hogy a legnagyobb veszedelmek árán is ráleljen a boldogságra.



Várható megjelenés 2016.03.31. Kathryn Taylor: Az örökös (Daringham Hall 1.)



Kathryn Taylor - AZ ÖRÖKÖS"Egy örökös váratlan felbukkanása, sorsszerű találkozások, régóta rejtegetett, súlyos titkok

Kate Huckley, a csinos, fiatal állatorvosnő nyugodt életet él Kelet-Anglia egyik csendes falujában, Salter's Endben. A közeli Daringham Hall birtok és udvarház tulajdonosaival igen szoros kapcsolatot ápol, Camdenék már gyerekkora óta saját lányukként szeretik. Egy nap Kate házánál egy idegen bukkan fel. Súlyos sérüléseket szenvedett, elvesztette az emlékezetét, amihez az az ütés is hozzájárult, amelyet a lány mért a fejére egy bottal - betörőnek gondolván. 
Lelkifurdalása miatt házába fogadja a tehetetlen, ám rendkívül jóképű férfit, akibe első látásra beleszeret. Éppen kezdene hinni abban, hogy a sérüléseiből lassan felépülő ismeretlen viszonozza az érzéseit, amikor kiderül, a férfit Benedict Sterlingnek hívják, New Yorkban informatikai vállalkozást vezet, és elsőszülöttként valójában ő Daringham Hall, valamint az ezzel járó baronet cím jogos örököse. Ráadásul több mint húsz éve bosszút esküdött Camdenék ellen, akik hajdanán vele várandós édesanyját egyik napról a másikra kidobták a házukból...

A Daringham Hall-trilógia első része"

2016. február 24., szerda

Louise Walters: Levelek a bőröndből - egy felkavaró történet nőkről nőknek

Ki lehetett az a férfi a II. világháború viharaiban, akinek a kedvéért szerelme nemcsak a vezetéknevét, hanem keresztnevét is megváltoztatta?
Roberta Pietrykowski, a 30-as éveiben járó antikvárius minden társaságból kilóg, így aztán nem jár társaságba. Egyetlen öröme, hogy munkahelyén, az Old and New Bookstore polcain sorakozó könyvek titkait lesi: régi képeslapok és levelek után kutat. Családjának féltett titka kerül elő, amikor édesapja egy bőröndöt hoz be a boltba, tele könyvekkel. A bőrönd belsejében a Mrs. D. Sinclair név olvasható, Roberta nagymamájának gyöngybetűivel írva. Ki lehet Mrs. Sinclair? Ki lehet a titokzatos Jan, ha nem Roberta nagyapja? Miért nem találja meg Roberta a nagyszülei házassági kivonatát?





Ez a könyv még hosszú ideig velem marad, a történet, a női sorsok és maga a történelem egy darabkája elevenedik meg. 

Először Robertával ismerkedhetünk meg jobban, aki napjainkban egy régi stílusú könyvesboltban dolgozik, ahol azzal telnek a napjai, hogy könyveket porolgat és gyűjti a régi könyvekben fellehető emlékeket. 

A könyvekben elrejtett dolgokat találok: lepréselt virágokat, hajtincseket, jegyeket, címkéket, nyugtákat, számlákat, fényképeket, képeslapokat, mindenféle fajtát. 

Roberta igazából úgy éreztem csupán mellékszereplő, annak ellenére, hogy biztos, hogy az írónő sokkal inkább rá szeretett volna építkezni. Számomra Roberta kicsit furcsa, annak ellenére, hogy felnőtt, független nő mégis néhány dologban gyermeteg gondolkodása van és nem mindig hoz megfelelő döntéseket, például többször is érzéketlen és túl megbocsájtó. 
A Robertáról szóló részeket közel sem élveztem annyira, mint ami a nagymamájáról Dorothy-ról szólt. 

Dorothy életét egészen fiatal korától kezdve ismerjük meg, ami végül egy nagyon szép lezárással fejeződik be. Egy dolgos, tettre kész és igen erős asszony életútja tárul a szemünk elé, amihez a II. világháborút éppen megélő Anglia adja a hátteret. Dorothy nagyon sok mindenre képes a szerelemért és az anyaságért, de olyan nehéz választás elé állítja a sors, amibe sokan belerokkannának, de nem Dorothy. Ő inkább meglátja a jót a rengeteg rossz között és képes kézbe venni a saját életét megváltoztatni a nevét és megvalósítani azt, amire mindig is vágyott. 

Dorothy előhúzta a bőröndjét az ágy alól, letörölte róla a port, remegő kézzel kireteszelte és kinyitotta.

Egy hihetetlenül jól felépített és szimpatikus karaktert ismertem meg, teljesen bele tudtam élni magam a helyzetébe, hiszen annyira valóságosan elevenedett meg az élete a lapokon, hogy szinte magam előtt láttam Dorothy-t, azaz Dorothea-t. Láttam, amint a mezőn áll és a gépeket nézi, vagy éppen ahogy kiteríti a mosott ruhát, fantasztikusan elevennek hatott a karakter, ezért is kerülhettem a hatása alá. 

Jan Pietrykowski a másik olyan karakter, akit nagyon megkedveltem, mert nagyon erős, de nem fél kimutatni az esendőségét, szinte látszott, ahogy egy kemény embert is kikezdenek a háború borzalmai, annak ellenére mondom ezt, hogy a történet a két női életútra volt kihegyezve. Jan igazi sajnálatot ébresztett bennem és nagyon drukkoltam azért, hogy rendbe jöjjenek a dolgai és teljesüljön a vágya. Szerettem, ahogy rajongott, ahogy élt és gondolkodott, igazi jó ember volt, a hibái ellenére, mert a makacssága őt is a rossz irányba terelte, amit nagyon sajnáltam. 

A könyv végét nem bírtam ki sírás nélkül, pedig megmondani sem tudom, hogy mikor sírtam könyvön utoljára. Ez a történet viszont ezt hozta ki belőlem, egy idős nő esendősége és a saját elméjének a rabjaként, ahogy újra és újra átéli a régi szép és ijesztő időket és annak ellenére, hogy nem mutatja ki a külvilág felé tisztában van a körülötte zajló eseményekkel és tudatában van annak is, hogy hazudnak neki, mert bár megöregedett (110 éves, ami a szellemi képességeit tekintve kicsit hihetetlen), de még vannak érzései, emlékei és a külvilág elől elrejtett tudata. Gyönyörű lezárást kapott a regény, nagyon szerettem és megindított.

Remek egyvelege jelennek és múltnak. A II. világháború számomra mindig érdekes téma, most, hogy női szemszögből olvashattam erről még inkább felkeltette az érdeklődésemet, hiszen a nők másként élték meg és látták ezt a sötét korszakot. 

A titkok pedig végig átszövik a történetet, ami szintén ad egy említésre méltó pluszt a regénynek. 
Ki is valójában Mrs. D. Sinclair?

Alapjában véve nagyon szeretem a női sorsokról szóló, évtizedeken átívelő családregényeket, ez pedig egy volt a jobbik fajtából. Olvasmányos, kalandos és megrendítő, több szempontból is. Nem mondom, hogy hibátlan volt, mert néhol nem értettem, hogy mit miért tesz például Roberta, de ez teljesen elenyésző volt ahhoz az élményhez képest, amit Dorothea és Jan részéről kaptam.  

Továbbá nagyon szerettem azokat az apró részleteket, amikor Roberta a könyvekben megtalálja az ottfelejtett leveleket, feljegyzéseket és "felolvassa" nekünk, olvasóknak.

Bátran ajánlom olvasásra minden nőtársamnak, mert ilyenkor érezzük, hogy mi magunk mennyire szerencsés korba és szerencsés csillagzat alatt születtünk, amikor egy ilyen nehéz helyzetben lévő asszony sorsa tárul elénk, aki a nehézségek ellenére is erős tudott maradni mindenek felett.

Új kedvencet avattam.  



2016. február 22., hétfő

Ezeknek örültem az elmúlt héten

♥ könyvtári harácsolás, kb. 22 könyvet sikerült kihoznunk ♥ érződik a tavasz a levegőben, ennek örömére kirándultunk egy picit ♥ cukrászdázás a Duna partján ♥ kacsák szintén a Dunán, imádom a látványt, ahogy leszállnak a vízre ♥ töpörtyűkrémes pogácsa, ami szendviccsé lényegült, nagy sikere volt, csupa vega finomsággal töltöttem meg ♥ air wick illatosító spray, ami a frissen mosott ruhák illatát árasztja, tavasz illat a lakásban is ♥ készítettem a héten fotókat egy pályázathoz ♥ vágtam barkát és aranyesőt, a lakásban is kezd eluralkodni a kedvenc évszakom ♥ sokat olvastam és olvasok folyamatosan, szerencsére nem ért utol a tél végi olvasási válság ♥ kávézás a barátnőkkel ♥ a kertben a kis mókusunk is egyre élénkebb ♥ rákaptam az instagaram-ra, majd kiderül mi sül ki belőle, oda nem csak könyves képeket töltök fel, hanem: kirándulások, állatok, növények, ételek és minden egyéb, ami éppen megtetszik, vagy csak úgy megmutatnám. Ha van kedvetek kövessetek be konyvleloblog néven megtaláltok ♥



2016. február 18., csütörtök

Rachel Cohn - David Levithan: Dash és Lily kihívások könyve

Kétféle ember létezik: aki imádja a karácsonyt, és aki szívből gyűlöli. Dash az utóbbi csoporthoz tartozik. Ám úgy tűnik, ez a karácsony más lesz, mint a többi: egy könyvesboltban – kedvenc írója műveinek szomszédságában – egy piros noteszt talál. A füzetke eredeti gazdája, Lily, aki rajong a karácsony minden szépségéért, különös rejtvényeket agyalt ki a szerencsés megtalálónak. Dash úgy dönt, belemegy a játékba. Elkezdik egymásnak küldözgetni a piros noteszt különböző kihívásokkal, mégpedig csodabogár rokonok és barátok segítségével. Hiszen idén úgyis mindketten szülők nélkül maradtak karácsonykor: az övék az élet és New York! És hogy Lily és Dash végül összetalálkoznak-e? És elég az a szerelemhez, ha két vadidegen – egy mogorva és egy széplélek – egy füzet lapjain levelezget egymással? Aki tudni szeretné a választ, olvassa el, milyen kihívásoknak kell megfelelniük, hogy erre egyáltalán esélyük legyen, és közben merüljön el a városok városának ünnepi forgatagában!


A Dash és Lily című könyvvel karácsony tájékán találkoztam, amikor is sok-sok kép keringett facebookon, aminek a fő témája a karácsonyi ajándékként kapott könyvek voltak. Ez a tendencia legfőképpen bloggerek oldalán volt tapasztalható, mert a többiek inkább megmaradtak a gyerek-kutya-kaja-karácsonyfa vonalon, ami nem baj, de ezeket gyakran átpörgetem, a könyveket viszont szinte minden alkalommal megcsodálom, annak meg kimondottan örülök, ha mindezt egy ízléses fotó kapcsán tehetem meg. Imádom amikor mindez a kakaós csiga/gőzölgő forrócsoki/cuki bögre kiegészítőkkel kerül megvalósításra, mintegy modern csendéletként, de picit kezdek eltérni a témától. Szóval mindig örömmel nézem az ilyen jellegű képeket és valahogy szemet szúrt, hogy ez a könyv igen sok képen szerepel. Elhatároztam, hogy amint lehet megnézem magamnak ezt a figyelemfelkeltő borítóval bíró, leginkább fiataloknak szóló kötetet. Mivel először a borítóval találkoztam, anélkül, hogy elolvastam volna a fülszöveget állíthatom, hogy nagyon bejött, nem tudom ki, hogy van vele, de a sok szívecske ellenére - amit alapjában véve nem szoktam díjazni - ez most nyerő volt, a vidám és színes utcarészlet pedig telitalálat.


http://www.ardorny.com


Majd jött és ment a karácsony és az új év első hónapja is, de nekem egy picit várnom kellett a könyvre, mivel csak a legutóbbi könyvtár látogatásom alkalmával tudtam elcsípni. Lévén, hogy a kötet célközönség a kamaszok és a fiatal felnőttek, ezért nem voltam benne biztos, hogy szeretnék-e egy saját példányt, így inkább vártam. 

Miután szépen elhoztam a könyvet rögtön belevágtam az olvasásba és röpke kettő nap alatt végeztem is vele. 
Ez a gyorsaság köszönhető volt annak, hogy az alapötlet nagyon egyedi volt és a stílus is kellemesen könnyed hangvételűre sikeredett, azonban sikeresen megmaradva a realitások mentén. 

http://www.pw.org/literary_places/strand_book_store

Úgy gondoltam, hogy annak ellenére, hogy a szerelem terén nem éppen most bontogatom a szárnyaimat New York és a karácsony miatt még szerethetem a könyvet, hiszen ebből a csodás városból is ígérkezett egy jó adag. Az pedig egy picit sem érdekelt, hogy a könyv a karácsony köré épül fel, mert én pont ugyanúgy bele tudok feledkezni az ünnepi hangulatba akár a nyár közepén is, mint decemberben, szóval a február még bőven belefért.

Az alapot egy "elveszett" notesz szolgáltatta, ami valójában csak arra várt, hogy egy arra érdemes megtalálja, felvegye a kesztyűt és ezáltal érdekesebbnél érdekesebb kihívásokat találjon ki egymásnak elhagyó és megtaláló egyaránt. A kis piros noteszt Dash az intelligens, de kicsit morcos, a karácsonyt pedig éppenséggel utáló kamasz találja meg és ezzel kezdetét veszi egy őrült bújócska, amikor Lily, a félénk, de érdekes lány a hunyó és Dash próbál folyamatosan elbújni, mindehhez a hátteret pedig a karácsonyi New York biztosította. 
A másik szálon pedig a két fiatal éli a saját életét, mely nem mentes a mai kamaszoknál is tapasztalható problémáktól. Érdekes csavarokat kölcsönöz a történetnek, hogy a hétköznapi szál mellett követhetjük nyomon a kis piros noteszben hagyott üzenetek alapján kibontakozó kapcsolatot, ami elé többször is akadályok gördülnek és egyáltalán nem lehetünk biztosak a végkifejletben. Bevallom néhol nekem túl érettnek tűnt a két fiatal gondolkodása és levélváltása...

"Vigyázz, mit csinálsz, mert soha senki nem az, akinek látni akarod. És minél kevésbé ismersz valakit, annál inkább hajlamos vagy azt hinni, hogy ő az, akit magadban hordozol."

Igazából a nagy durranás számomra elmaradt, amit én nagyon vártam volna. Inkább úgy jellemezném, hogy egy megbízható, könnyed, néhol humoros történetet olvashattam kellemes háttérrel megfestve. A karakterek egytől egyig kedvelhetőek voltak. Nagyon szerettem például a kicsit pikírt nagynénit, a jópofa, bár enyhén perverz nagybácsit is, igazi üde színfoltok voltak, emellett Lily és Dash is nagyon kedvelhetőek maradtak mindvégig, a maguk csodabogár módján. 

http://www.newyork.com/


Összegezve

Számomra olyan volt a történet, mint egy hullámvasút, voltak szárnyalások és zuhanórepülések, mert annak ellenére, hogy jó volt mégsem éreztem, hogy zseniális. Ez a hiány pedig pont a mélypontok miatt volt érezhető, hiszen voltak olyan részek, amikor már-már nem történt semmi és nem villanyoztak fel az események, csak csorgott a történet, aztán hirtelen jött egy vicces jelenet, vagy egy olyan történés, ami kimozdította a cselekményt a holtpontról és az ott és akkor jó volt. Annak örültem volna, ha végig azt érzem, hogy Huha!, de ennek ellenére úgy gondolom, hogy a célközönség részére ez az utóbbi idők egyik legjobb olvasmánya lehet, mert intelligens, vicces, fiatalos és egyedi.

Egy ilyen könyv után szerintem mindenki áhítozik a karácsonyi New York után és talán titkon reméli, hogy egyszer ő maga is rálel egy ilyen rejtélyes kis piros noteszre. 
Mert miért is ne létezhetne a valóságban is ez a notesz? 

2016. február 15., hétfő

Ezeknek örültem az elmúlt héten

♥pár nap szabadság ♥ nyílik a hóvirág ♥ végre újra lehet hordani gumicsizmát a téli csizmák helyett ♥ PIF ajándékot kaptam egy csodás csomag formájában, ráadásul Moly Pro tagsággal együtt ♥ életem első disznóvágásán is részt vettem ♥ folyamatosan töltögetek instagram-ra is (konyvleloblog néven), annak ellenére, hogy úgy gondoltam nekem sosem lesz ilyen jellegű profilom ♥ remek könyveket szereztem be ♥ végre többet süt a nap ♥ elkezdtem végre csökkenteni a várólistámat, ráadásul egy remek könyvvel (Louise Walters: Levelek a bőröndből)  


2016. február 11., csütörtök

Holly Madison: Lenn, a nyúl üregében- A Playboy-villa bizarr világa egy szőkeség szemével



Holly Madison: Lenn, a nyúl üregébenEz a történet döbbenetes, eddig nem látott mélységekben mutatja be a Playboy-villa bizarr, belső világát és a titkait is annak a férfinak, akinél a villa kulcsa van.
Az oregoni kisvárosból származó Holly Sue Cullent egy huszonegy éves korában meghozott spontán döntés változtatta Holly Madisonná, Hugh Hefner első számú barátnőjévé. De miután beveti magát a nyuszi üregébe, Alice Csodaországához hasonlóan a Playboy-villa kívülről tündérmeseszerűnek tűnő életéről beleértve a leghíresebb sztárokkal rendezett bulikat és a saját négy évig tartó valóságshow-ját is gyorsan kiderül, hogy ez a világ nem más, mint a szigorú szabályok, a manipuláció és az ambiciózus, álnok nyuszilányokkal folytatott csaták színtere. Az élet a hírhedt villában messze nem álom, inkább rémálom. És miután mindent elveszít, nem marad reménye másban, csak az öngyilkosságban.
De ahelyett, hogy eldobná az életét, úgy dönt, hogy inkább a kezébe veszi.
Holly őszintesége megdöbbentő és megindító egyben. Vallomása a villában töltött időről, a drogokról, a szexről, a lelki és testi abúzusról, a hírhedt bulikról a felső tízezer színfalak mögött zajló valódi életéről letaglózó olvasmány. Nem véletlenül szerepelt a The New York Times, az Amazon és szinte minden más sikerlista élén, hónapokon át, és adtak el belőle több millió példányt. 











A könyvet a BookandWalk-nak kiadótól kaptuk értékelésre a Könyvfalók csapatával. Úgy gondoltam, hogy mivel az értékelésem meglepően magas látogatottságot ért el a Könyvfalók oldalon, ezért felteszem ide a saját blogomra is, hátha még valakinek felkelti az érdeklődését a könyv és szívesen olvasna erről a bizarr világról.

    http://www.nydailynews.com/
Nem is olyan régen egy magyar csatorna is műsorra tűzte a vad és zabolázatlan Playboy lányok nem mindennapi életét, oldalukon Hugh Hefnerrel, az idősödő Playboy guruval. Valahogy úgy adódott, hogy akarva akaratlanul belebotlottam a műsorba és ott is ragadtam szájat tátani. Na nem azért mert annyira lenyűgözően irigylésre méltóak voltak a lányok, hanem inkább a szituáció abszurditása ragadott magával. Számomra bizarr és érthetetlen volt az egész szituáció és valahogy, mint ilyen mindig is szerettem volna egy ilyen helyzet és a benne lévő személyek lelki világába belelátni. A könyv kapcsán végre lehetőségem is nyílt erre, Holly Madison betekintést engedett a saját és a villa privát szférájába, nem is akárhogy, de erről mindjárt írok.
Térjünk vissza picit a sorozathoz, tehát akkoriban azt gondoltam, hogy ennyi buta szőke nőt nem lehet egy helyre gyűjteni, így már akkor felötlött bennem, hogy annyira biztosan nem lehetnek naivak, hogy egy hetven fölötti, kicsit sem vonzó bácsika mellett töltsék a napjaikat egy szépen kivitelezett kalitkában pusztán a buli, a ruhák és a szállás fejében, mert azért hírnévről az ő vonatkozásukban közel sem lehetett beszélni. Tehát már akkor gyökeret vert a fejemben az a gondolat, hogy ezek a nők csak a pénz és a hírnév na meg az újságban való megjelenés reményében vannak vele (ok, ezt mindenki tudja, de mégis olyan nehéz elhinni, hogy vannak olyan nők akik a pénzért eladják a lelküket is), mely gondolat látszólag igen hamar be is bizonyosodott szinte az összes lány vonatkozásában ahogy pörögtek az epizódok. Mint tudjuk a kivétel erősíti a szabályt és ez most is bebizonyosodni látszott.

http://www.gourmet.com/


Egyetlen lánnyal kapcsolatban maradtak kétségeim, ő pedig Holly Madison volt. Látszólag egy csendes és nem túl különleges nő, legalábbis a többi nyuszilányhoz viszonyítva, azonban mégis ő lett Hef első számú barátnője, amihez vagy nagyon szerelmesnek, vagy nagyon számítónak és rafináltnak kellett lennie. Tehát ő egy talány volt számomra már a sorozat idején is, ezért a könyv nagyon érdekesnek ígérkezett. Reméltem, hogy egy ízig-vérig kitárulkozó vallomást kapok, egy-egy kulisszák mögötti, a nézők szeme elől rejtve maradt pikáns történettel fűszerezve, mert valljuk be, mi nők azért bírjuk a drámát. Nem állítom, hogy Holly egy ártatlan kis bárány, de mindvégig szimpatikus tudott maradni, olyan szomszéd lány benyomást keltette, akivel az olvasó végig együtt tud érezni és én magam is drukkoltam neki azért, hogy jól alakuljon az élete.


A kezdet egészen 1988-ig nyúlik vissza, amikor is a kis Holly még csak Marilyn Monroe-ról álmodozott és arról, hogy egy napon ő is olyan híres lesz. Amikor kicsit idősebb lett a csillogó életet a Playboy világán keresztül szerette volna megközelíteni és magáévá tenni, de talán közel sem így, ahogy történt. Nem éppen egy tündérmese a karrierje, emiatt is csodálom, hogy erős tudott maradni még akkor is, amikor a depresszióba süllyedt és már kezdte a Stockholm-szindróma tüneteit mutatni.


Az elbeszélés nagyon tetszett, logikusan volt felépítve, ami nagyon pozitív volt, mert teljesen követhető volt, nem csapongott az időben. Emellett nagyon örültem annak, hogy a borítóval ellentétben nem egy rózsaszín lányregényt kaptam, hanem egy sokkal mélyebb, már-már néha sötét életrajzi regényt egy erős és okos nőről, aki képes volt a rosszból kihozni a maximumot és saját tőkét tudott kovácsolni belőle. Holly meglepően őszintén vallott a legsötétebb eseményekről is, amik a zárt villában történtek. Nem leplezte el a saját depresszióját és kétségeit sem, illetve nem köntörfalazott sokat, leírta a véleményét a lányokról, Hefről és a látszólag csillogó világról. Volt ármány és intrika bőven, emellett mocskos kis titkok is napvilágot láttak, amik a világ előtt eddig rejtve voltak. Úgy gondolom, hogy sokkal többet megtudtunk a Playboy villáról és lakóiról, mint ami a tv műsorokból, vagy újságokból kiderült, de ettől függetlenül biztos vagyok abban is, hogy, ha a falak mesélni tudnának még lenne mit mondaniuk.


Ahogy elkezdtem az olvasást rögtön éreztem, hogy ez jó, kellemes stílusban megírt, összeszedett életrajzi könyv. Külön ki szeretném emelni, hogy Lewis Carroll, Alice csodaországban című művéből található egy-egy idézet a fejezetek előtt, ez az apróság nekem már a legelején megtetszett, igazán remekül belesimult Holly történetébe.


Holly is pont olyan volt mint Alice, bekerült egy bizarr világba, ahol elvesztette a realitását és ezáltal megjárta a poklot, míg végül....., de inkább olvassátok el. Ajánlom mindenkinek, aki szeretne a csillogó világ és az ott látszat életet élő emberek lelkivilágának mélyére látni és emellett szeretnének egy nem éppen hagyományos memoárt olvasni.

2016. február 8., hétfő

Ezeknek örültem az elmúlt héten




♥ jártam könyvtárban és remek könyveket tudtam kikölcsönözni ♥ egyre jobban haladok az angol nyelvű regénnyel és már szinte alig kell szótár, mert kezd összeállni magától a szöveg ♥ finom spenótos tésztát készítettem egy csipet bazsalikommal megbolondítva ♥ felfedeztünk egy remek hamburgerezőt, így finom camamber-rel töltött hambit ettünk a Duna-parton ♥ értesítés, hogy elindult egy csomagom egy kedves Moly-osnak köszönhetően ♥ hóvirágok a kertben ♥ végre süt a nap, lehet sétálgatni ♥











2016. február 5., péntek

Sara Crowe: Campari reggelire-Egy nem nekem íródott lányregény

Sara Crowe: Campari reggelireAz ember élete tele van borzalmas dolgokkal: elhunyt rokonok szelleme kísérti, befuccsol a szerelmi élete… és odaég a pirítós.
1987-ben Sue Bowl élete fenekestül felfordul. Édesanyja halála miatt úgy érzi, önmagából vesztett el valamit. Aztán az apja is összebútorozik egy Ivana névre hallgató rettenetes férfifalóval.
Ám Sue-t mindig arra bíztatta az anyja, hogy hozza ki mindenből a legjobbat – neki pedig ott volt a szavak szeretete és pár fura rokon. Sue végül Coral néni roskadozó családi otthonába, Green Place-be kötözik, amelyet szép lassan egyre több különc és csodabogár kezd el benépesíteni. A denevérekről nem is beszélve…




Sara Crowe regénye, a Campari reggelire nálam elbukott. Több helyen is dicsérték és a borítója olyan jópofa volt, ezért nagyon vártam, hogy elkezdjem az olvasást. 

Az olvasás előtt, mint mindig most is átnéztem a fülszöveget és megdöbbenve láttam, hogy egy nagyobb kiadó, nevezetesen az Athenaeum nem fordít kellő figyelmet a nyelvtanilag is helyes szövegezésre, de mindjárt meg fogjátok látni, hogy miről van szó. 

Ne tudjátok meg hányszor akartam elhajítani a könyvet, de végül a becsület kedvéért elolvastam, de nagyon csalódott vagyok. Azt nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy a magyar fordítás miatt lett-e ennyire halovány a regény, vagy eleve nem volt egy remekmű, bár sejtésem szerint is-is. A könyv hemzsegett a hibáktól, elírásoktól és a magyar nyelvet sutba vágó szerkesztési hibáktól. A font helyett dollárt írtak és ez még csak a kisebb probléma volt. Ne is menjünk messzire, a könyv hátsó borítóján a fülszöveg feletti résznél az alábbi okosság olvasható: „Tanulj meg önmagamért élni”. Mi van? Könyörgöm! Ne! Legalább az szembetűnő részeket nézzék át. 

Számomra annyira zavaró volt, hogy ezután a könyvben már jobban felfigyeltem a hibákra, sőt egy idő után már kerestem is őket, mivel a regény nem tudott lekötni.

A történet alapjában véve nem lett volna olyan rossz, hiszen az írónő a 80-as évekbe helyezte Sue-t, a 17 éves angol kamaszt, ami egy ódon házzal kiegészítve nagyon is a kedvemre való lett volna. Azonban ott voltak a furcsa nevű szereplők (Coral, Loudolle, Cameo, Icarus, Buddleia), akiket nem tudtam hova tenni, talán egyedül Coral az idős nagynéni vitt némi színt az amúgy fekete és fehér történetbe. Az összecsapott történet és a funkció nélküli, szinte robotként megjelenő szereplők, mint például az admirálisok számomra érdektelenek maradtak. 

A regénybe az írónő megpróbált mindent belesűríteni, úgy, mint gyász, szerelem, titok, szenvedés, de itt most a kevesebb néha több elv remekül beválhatott volna. Pont emiatt nem tudott egyik szál sem kibontakozni, ezt nagyon nem szerettem. Emellett Sue sem nőtt a szívemhez, annak ellenére, hogy a helyzete sajnálatot kellett volna, hogy keltsen, sajnos bennem inkább egy koravén kamasz, vagy éppen egy furcsa felnőtt benyomását keltette, mindamellett, hogy néha annyira gyerekes volt. Nem hiszem, hogy a kamaszok ilyenek lennének, mint Sue, szerintem az írónő nem igazán végzett kutatómunkát eme témában. Még mielőtt elfelejteném, -mert legszívesebben ezt tenném- Sue író szeretne lenni, így a szárnypróbálgatásaiból mi olvasók is kapunk, de bár ne kapnánk. 

Nem is szeretném tovább ragozni. 


Összegezve


Egy lassú folyású felejthető történet, túl sok felesleges szereplővel. Sem nem humoros, sem nem érzelmes, inkább langyos. A végére igaz tartogatott egy pici fordulatot, de mire odáig eljutottunk engem már nem igazán érdekelt. Sajnos ez most nagyon nem tetszett, pedig, mint említettem lett volna ebben lehetőség, Anglia, ódon ház, szerelem, írás, klub, gyász mind-mind jó alapja lehetett volna egy remek történetnek.
 

Elárulom, hogy a Moly-on mindössze kettő csillagot adtam a regénynek, amiből egy a borítót illeti.

2016. február 3., szerda

Film-turkáló




A visszatérő (2015)A sort A Visszatérő című filmmel nyitnám, ami igazi élmény volt. Legfőképpen Leonardo DiCaprio (Hugh Glass) alakítását emelném ki. Nem vagyok vele elfogult, mert nem is igazán kedveltem még a Titanicban nyújtott alakításáért sem, de most azt kell, hogy mondjam, remekelt. Glasst egy medvetámadás után a "barátai" jól otthagyják, mivel halottnak hiszik, de Tom Hardy (John Fitzgerald) ennél gonoszabb, mivel ő szándékosan nem segít. Glass túléli a poklot és onnantól nem érdekli más csak az, hogy bosszút álljon. Mit ne mondjak valahol meg tudtam érteni.





Érdekesség

Eredetileg Christian Bale volt esélyes a főszerere, de miután megváltozott a rendező személye DiCaprio kaptam meg. Nem lepődnék meg, ha ezzel az alakítással még Oscar-díjat is bezsebelne.
A filmet valódi helyszíneken forgatták, ahol a kő kemény tél az úr. Igazi vacogós film.
Megtörtént események képezik a film alapját.

5/4

Anyák. Lányok. Lázadók.  
A szüfrazsett

A szüfrazsett (2015)A második film, amit szeretnék a figyelmetekbe ajánlani az pedig nem más, mint A szüfrazsett című film. Az utóbbi idők egyik legjobb kosztümös filmje, ami nőkről szól, de nem csak nőknek. Igazán megindító volt látni, ahogy nők harcolnak a nőkért. A harc reménytelennek tűnt, de voltak, akik nem adták fel. Az egész film fantasztikus volt és itt most nem feltétlen a látványelemekre gondolok, mert nem azon volt a hangsúly, hanem a mondanivalón. A főszereplő Carey Mulligan kiváló alakítást nyújtott, igazán beleélte magát Maud szerepébe, mert szinte hibátlan volt, bár annyi talán látszott, hogy az anyaszerepet nem tudta teljesen átadni, de a film nem is erre helyezte a hangsúlyt. Annak örültem volna, ha Meryl Streep többet szerepelt volna a 106 perc alatt, de sajnos csak pár perc erejéig bukkan fel.
Nagyon elgondolkodtató film, mert amit mi mindennaposnak hiszünk azért egykor valaki kemény harcot vívott, olyan keményet, amit a mai nők nem biztos, hogy meg tudnának vívni. Bátran ajánlom, remek film!

5/5

Friss


Amerika kapitány: Polgárháború
2016.05.12 (HU)

Amerika kapitány: Polgárháború Poster

Iron sky 2.

USA bemutató 2016-ban, Európában várhatóan  csak 2017-ben jön

Az első részben egy egész náci várost találtak 2018-ban a Holdon, akik el akarták foglalni a Földet. 
Titkos katonai bázis a holdon, Hitler pedig dinoszauruszon lovagol, mindenesetre érdekesnek ígérkezik.





2016. február 1., hétfő

Januári beszerzések

Ahogy várható is volt a január nem a könyves beszerzésekről szólt, összesen 4 regény és egy mesekönyv került fel a polcomra. Graeme Simsion-tól A Rosie projekt már lerágott csont blogger körökben, de én most éreztem úgy, hogy eljött az ideje, hogy elolvassam, nem szabad elkapkodni és néha jobb olyankor olvasni, amikor már nem folyik a csapból is valami. Hyeonseo Lee A lány hét névvel című regénye pedig reményeim szerint egy brutális kommunista rezsimbe enged bepillantást, továbbá Észak-Korea és Dél-Korea ellentéteit feszegeti, olvasmányos formában. J.R. Ward A borubon királyai alap volt, hogy felkerült a kívánságlistámra és mivel elég jó értékeléseket olvastam róla, így egyértelmű volt, hogy szeretném megkaparintani a sorozat első részét. Recenzióra érkezett Holly Madison rózsaszín életrajzi regénye a Lenn, a nyúl üregében. Ez utóbbit már elolvastam, lesz bejegyzés is belőle. A rózsaszín csajos borító megtévesztő, mert jóval sötétebb titkokat rejt, mint az a borító alapján gondolnánk.
Nyereménykönyvként érkezett hozzám egy meditációs mesekönyv, amiről már van bejegyzés is a blogon, ez pedig nem más, mint Carl-Johan Forssén Ehrlin Aludj el szépen, Bendegúz! című kötete.
Sajnos, vagy nem, de ilyen rövidre sikerült a január, egyébként is idén megpróbálok kicsit visszafogottabban és tudatosabban vásárolni. Többször tervezem célba venni a könyvtárt is, mivel olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy igen sok friss megjelenés megtalálható az általam látogatott könyvtárban.

Holly Madison: Lenn, a nyúl üregében

 

Könyvlelő Published @ 2014 by Ipietoon