2017. április 16., vasárnap

Madeline Hunter: Lady Cassandra meghódítása

Vigyázat a fülszöveg cselekményleírást tartalmaz, ha kihagynád kezdd az értékeléssel!

Lady ​Cassandra Vernham amilyen szép, legalább olyan makacs is. Fittyet hány a társadalmi elvárásokra. Szabados életmódjáért azonban nagy árat kell fizetnie: a családja elhidegül tőle, és megannyi pletyka kap szárnyra nem éppen szűzi erényeit illetően. Anyagi nehézségeit a Fairbourne Aukciósház legutóbbi árverése egy időre valamelyest enyhíti ugyan, de a legmagasabb áron elkelő ékszeréért az új tulajdonos, a meglehetősen jóképű és kicsapongó életet élő, ám rendkívül eszes férfi hírében álló Lord Ambury egy pennyt sem fizet. És erre meglehetősen jó oka van: azt gyanítja ugyanis, hogy az ékszert valaki eltulajdonította a családjától – talán éppen maga Cassandra. A férfi elhatározza, hogy nyomozásba kezd a gyönyörű fülbevaló eredetét illetően. Lady Vernhammel számtalanszor keresztezi egymást az útjuk, és egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a legkevésbé sem közömbösek egymás iránt. Csakhogy mindketten mást akarnak: Cassandra a pénzét, Lord Ambury pedig az igazságot. Egy váratlan fordulatot követően végül mégis kénytelenek lesznek egymást segítve küzdeni, és még csak nem is sejthetik, hogy a múltról, a családjukról és az érzéseikről mennyi titokra derül fény.
Madeline Hunter legújabb, szenvedélyes és fordulatosan szőtt regényében folytatódik A csendestársban már megismert szereplők története.

Madeline Huntertől még nem olvastam semmit korábban, de annak ténye, hogy ismét egy női szereplővel kalandozhatok a múltban megfogott és arra ösztönzött, hogy a korábbi élvezetes olvasmányok -Napkeringő, Lány pisztollyal, Az amazon és a katona - után ismét egy hasonlóan erős női karaktert ismerhessek meg, emellett már csak remélni tudtam, hogy a történet is tetszeni fog. 

Történelmi romantikusnak tudnám elfogadni, de mégis van benne valami 21. századi erő, így nem is tudom, hogy létezik-e erre a műfajra jó meghatározás, hiszen egy olyan történetet tár az írónő az olvasó elé, ami a nő, Cassandra Vernham szemszögéből, - néha feminista felhanggal - meséli el a csöppet sem a korra, 1798-ra  jellemző társadalmi viszonyokat és az egyes szereplők élethelyzetét. 
Elmondhatjuk, hogy Cassandra korának nem éppen a tipikus nőideálját testesíti meg, független és makacs, még a családja férfitagjával is szembe mer fordulni, még akkor is, amikor a feddhetetlensége kerül veszélybe, inkább választja a ráaggatott magányos, nagyvilági nő szerepét, minthogy engedne a család nyomásának és olyan férfihoz menne, akivel ugyan kompromittálódott, de nem szeret. 
Cassandra barátnője Emma által, - akit korábban a Csendestárs című regényben ismerhetett meg az olvasó - azonban mégsem kerül ki a társadalmi rangjának megfelelő pezsgő nemesi életvitelből, így állhat elő a bonyodalom, amit Cassandrát újabb választás elé állítja. 
Emellett ugyanakkor ott van a törékeny Cassandra is, akinek nagynénje Sophie fontosabb bárminél és bárkinél, úgy is, hogy tudja, nagynénje múltjában valami titok lappang, amely mindkettőjük sorsát érinti. Ezáltal kénytelen kompromisszumokra és cselszövésekre, ami által megvédelmezheti a számára legfontosabb személyt. Tervének megvalósításához lord Amburyre is szüksége van, aki képes bármilyen nőt levenni a lábáról és akárcsak Cassandra a pletykák középpontjában áll. 
Ők ketten taszítják és ugyanakkor vonzzák is egymást, a céljuk viszont közös, még ha egymástól független okokból is. Mindent egyetlen fülbevaló kapcsol össze, amely két ennyire hasonló, de ugyanakkor különböző embert egy közös cél érdekében szövetségre léptet, ami nem kis felfordulást okoz a környezetük és saját maguk számára is.  

Nagyon szerettem, hogy a regényben nem kizárólag a női karakter volt erős, hanem a férfié, azaz Lord Ambury-é is és ennek ellenére sem éreztem túl soknak, vagy elnyomónak Cassandra mellett, mindkét szereplőben volt erő és vibrálás. A két fő karakter mellett a mellékszereplők is érdekesek voltak, ezt muszáj megemlítenem, mert úgy éreztem, hogy mindenkinek megvolt a helye és a maga feladata a történetben, hogy a regény gördülékenyen és olvasmányosan haladhasson előre. 

Ahogy haladtam előre a regénybe egyre jobban érdekelt Cassandra és a lord története és a mögötte lappangó családi titkok, ami számomra leginkább a regény közepén kezdett izgalmassá válni, mert bevallom az elején inkább a szereplők és élethelyzetük bemutatása folyt, ami kicsit meg is ijesztett, mégpedig azért, mert csak csordogálni látszottak az események. Szerencsére a regény közepére eljött a pezsgés és az összes karakter kibontakozhatott a történet pedig valóban élvezetessé válhatott.

Ami mellett még nem tudok elmenni az pedig a történetben megbúvó egy-egy halványabb erotikus részlet, ami nem vitte el a regényt rossz irányba, pont ennyi még belefért. Az olvasó beleshetett a nemesek hálószobájába és a témával kapcsolatos titkos gondolataikba, de mindez nem volt ízléstelen, vagy túl durva, a leírások itt is olvasmányosak és pont annyira hosszúak maradtak, ami még belefért ebbe a romantikus regénybe. 

Egyetlen dolog zavart, mégpedig, hogy a konkrét történelmi eseményekről és ezáltal a háttérről, leginkább az ír-angol viszonyról nagyon kevés információ csepegett, de ennek ellenére egy-egy rövid részbe beépítette az írónő a háttérben zajló fenyegetettséget és konfliktusokat, de ez kevés volt, ahhoz, hogy a tényleges történéseket megértse az olvasó. Amennyiben történelmi romantikusnak jegyzett regény, én szerettem volna, ha valóban van benne valós történelmi vonatkozásból is annyi, hogy a korra jellemző viszonyokat jobban el tudjuk képzelni és ezáltal a szereplőket is ebbe az élethelyzetbe el tudjuk helyzeni, hiszen a férfi karaktereknek kapcsolatuk volt a politikával és a történelmi konfliktus megoldásában is aktív részt vállaltak.

A borító színvilága nagyon tetszett és önmagába véve az egységgel sem volt baj, egyedül az volt számomra zavaró, hogy mostanában nagyon sok regénynek egy hasonló női alak, nagyon hasonló ruhába öltöztetve kerül a borítójára és mindössze a színvilág változik. Azáltal, hogy a kiadók hasonló tematikát szerepeltetnek a női olvasóknak szánt történelmi romantikusok borítóján nagyon összeolvadnak a regények és nem sikerül ezáltal maradandó kép társítást létrehozni egy-egy regényhez, még akkor sem, ha az adott mű megérdemelné, hogy később, akár csak a borítójáról is eszünkbe jusson a történet. 

Összességében egy erős karakterekkel bíró történelmi romantikust olvashattam, némi 21. századi frissességgel ötvözve. 

Kiadó: General Press
Kiadás éve: 2017
Oldal: 312




0 megjegyzés:

 

Könyvlelő Published @ 2014 by Ipietoon