Princess Michael of Kent: A szerelmes Királynő

Az angol királyi család magyar hercegnéjének történelmi regénye a 15. századba, a százéves háború korába viszi el az olvasót. Aragóniai Jolán 19 éves, amikor feleségül adják Lajoshoz, az Anjou herceghez. Barátait és családját hátrahagyva a fiatal lánynak bizonyítania kell rátermettségét a francia királyi család pletykákkal, cselvetésekkel és árulásokkal terhelt légkörében. Miután fiatalon megözvegyül, rá marad a feladat, hogy teljesítse férje küldetését: meg kell óvnia Franciaországot a széthullástól, egyben pedig igazgatnia az Anjou család életét. A szövevényes, sodró erejű történetben a kor olyan híres szereplői is feltűnnek, mint az Orléans-i Szűz, vagy Agnés Sorel, VII. Károly francia király legendás szeretője. A könyv nemcsak egy fordulatos, megható szerelmi történet, hanem hiteles korrajz is, melyet a Kenti hercegné személyes királyi udvari élményei gazdagítanak.

Érdemes már rögtön az elején leszögezni, hogy a regény az Anjou trilógia első részét képezi, bár a Molyon ez nincs feltüntetve, igaz ezt a kiadó sem tette meg. Ennek ellenére remélem, hogy folytatják majd a trilógiát. Természetesen a regény önálló kötetként is olvasható, tehát az sem fog csalódni, aki nem szeretné folytatni majd  a trilógia többi részével az olvasást. 

Bevallom korábban Aragóniai Jolánról (1384-1442) elég hiányosak voltak a történelmi ismereteim, sőt a korszakról, azaz a százéves háború második feléről is csak vázlatos tudásom volt, így nagyon örültem, hogy alkalmam nyílik kicsit mélyebben megismerni az adott korszakot és ezáltal Franciaország történelmét is. Köszönhető ez a hiányosság annak is, hogy Jolánt nagyon kevés történelmi regény, vagy fikció helyezte eddig a középpontba, annak ellenére, hogy a történelem egy igen kiemelkedő alakját ismerhettem meg személyében. 

A trilógia első részben egy részletes és alapos beszámolót kapunk Aragóniai Jolán házasságáról II. Lajossal -igazából itt kezdődik a történet-, de legfőképpen az özvegy Jolán és családja életéről, valamint az országot érintő politikai káoszról szerezhetünk hathatós benyomásokat. Szándékosan írtam beszámolót, mert valójában egy jól kidolgozott leírást kapunk a történelem egy olyan nőalakjáról, aki nagyban hozzájárult Franciaország történelmének alakításához. Jolán, mint Ciprus, Jeruzsálem és Szicília uralkodója nem kizárólag a saját feladatait látja el, hanem régensként közreműködik férje mellett teszi mindezt úgy, hogy  5 gyermekének is igyekszik a lehető legtöbb lehetőséget megszerezni kemény és átgondolt politikájával. 

Számos támogató segíti az élete során, még az őrültnek nyilvánított VI. Károlyt is a saját érdekei szolgálatába tudja állítani, sőt néha egy-egy kisebb cselszövéstől sem riadt vissza. 

Számomra Jolán karaktere mindvégig nagyon szimpatikus volt, egy bölcs és megfontolt női karakter bontakozott ki előttem. Mostanában megjegyzem valahogy sikerül ilyen karakteres női szereplőkről olvasnom, végre az írók ki mernek lépni az erős férfiak uralta világból és mernek nyitni  a független nők felé is.

Kent hercegnője nagyon kellemes elbeszélés során tárja az olvasó elé Jolán életét és Franciaország történelmének egy igen fontos szegmensét. Remek mesemondónak tartom a hercegnőt, igaz néha picit úgy éreztem, hogy egy színdarabot olvasok, ami nem baj, de néhol túl tömör volt az előadásmód, de még ennek ellenére is mindvégig fenn tudta tartani az érdeklődésemet. Egy lenyűgöző képességekkel megáldott uralkodónőt állított a történet középpontjába, akivel, mint erős női karakter könnyű volt azonosulni az olvasás során. Szenvedtem én magam is, amikor Jolán szenvedett és nagyon tudtam örülni az általa elért sikereknek is, mely azt jelenti, hogy képes voltam belemerülni ebbe a háborúk és viszálykodások által feszített korba. 

Nem állítom, hogy olyan gyorsan peregnek az események, mint egy történelmi fikció esetében, de itt nem is ez a cél, hanem az, hogy az olvasó minél inkább korhűen és a valóságnak megfelelően ismerhesse meg Jolán életútját. Egyértelműen érezni lehetett, hogy nem egy összecsapott regényről van szó, hanem nagyon komoly kutatómunka érezhető mögötte, ezáltal egyértelműen hiteles tudott maradni, stílusosan egy fejhajtás jár érte.

Az elbeszélésmódot és a kivitelezését is meg kell említenem, mert eltért a megszokottól. A történetet jelen időben meséli el egy narrátor, akinek az elbeszélését egy-egy idézőjeles párbeszéd, vagy a szereplők gondolatai szakítják meg. Számomra ez a megoldás kicsit szokatlan volt, sőt beletelt egy kis időbe még megszoktam és bele tudtam magam élni a történetbe, de sikerült és igazából még meg is kedveltem ez a fajta elbeszélést, de talán mindvégig ezért is emlékeztetett egy kicsit színdarabra a regény.  

Összességében a regény egy remek történelmi betekintő volt, valósággal beszippantott a kor és Franciaország. Jolánt pedig  nagyon megkedveltem és mindig örülök, amikor egy hozzá hasonló erős és független női karakterről olvashatok, aki nem fél kinyilvánítani az érzelmeit sem, ha úgy adódik, de ugyanakkor igazi "bonne mére" jó anya is, aki szinte anyatigrisként áll a családja és országa mellett. Bátran ajánlom elolvasásra és nem csak a történelmi regények rajongóinak, hiszen bővíti az ismereteinket egy olvasmányos történet formájában. Csak és kizárólag annyi fikció van a regényben, amitől nem lesz tankönyv íze és ez nagyon kellemesen hatott olvasás közben. Én magam nagyon sokat tanultam ebből a regényből, sőt, ami a legjobb, hogy a hagyományos történelem könyvekkel szemben valódi tudásra tettem szert. Mivel annyira élénken él a képzeletemben az elbeszélt történet, hogy ezáltal nagyon könnyen a magamévá tudtam tenni a történelmi hátteret és ezt az elsőre kicsit sem egyszerűnek tűnő családfát is, de a regény folyamán egy jól kialakított struktúrának köszönhetően mindez még egyszerűvé is tudott válni. 

Kiadó: Libri
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 416
Fordította: Szkokán Boglárka