Kedvenc magyar könyves instagrammereim

Ők azok magyar viszonylatban, akikhez rendszeresen benézek. Rajtuk kívül is sok könyves insta fiókot mentettem, ezért most is a teljesség igénye nélkül jönnek a kedvenceim. 

Tekla mindig nagyon igényes és esztétikus fotókat tölt fel mind könyves, mind pedig más témákban. 




teklakonyvei

458 követő
603 követés

György Tekla Könyvei ✉️ teklakonyvei@gmail.com 👱Insta: teklagyorgy 🐦 Twitter: teklakonyvei 🎓 ELTE BTK 🇧🇬 📚📚📚 moly.hu/cintiatekla 📚📚📚teklakonyvei.blogspot.hu

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Anitigernél is mindig elidőzök és szeretem a fotóit, mindig találok valami számomra érdekeset.

 anitiger_mosolya


381 bejegyzés
209 követő
224 követés

Hagyjatok! Olvasok! AniTiger | blogger | girl | idiot | 28 | potterhead | booklover | =^.^= hagyjatokolvasok.blogspot.hu

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Lobonál nagyon szeretem a könyvtáros fotókat nézegetni, így őt sem hagyom ki.

 

lobo1tomia

616 bejegyzés
255 követő
205 követés

Lobo Tomia Budapest, Hungary Librarian by day, bookblogger by night Könyvtároskisasszony/könyvesblogger Twitter: @lobo1tomia olvasonaplo.net

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Zsófihoz és Beához kötelező benézni, az anya lánya páros fantasztikus fotókkal és tartalommal kápráztat el minket. 

 konyvutcablog

200 bejegyzés
614 követő
689 követés

Könyvutca blog Irományok könyvekről és filmekről egy anya és lánya tolmácsolásában. 📚🌼 konyvutca.blogspot.nl/2017/03/kathleen-tessaro-ritka-kincsek.html

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szilvamagnál is csak és kizárólag igényes tartalommal találkozhat a könyves fotókat nézegetni szerető olvasó.

szilvamag_

Lehetőségek
172 bejegyzés
221 követő
146 követés
Imádom a könyveket📖, a körömlakkokat, a kutyákat, a macskákat, a kávét és a csokoládét és magát az életet... bár ez utóbbival néha vannak problémáim.www.szilvikonyvespolca.blogspot.com

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Deszynél pedig szeretem az újdonságokat nézegetni.

deszy_reads

Lehetőségek
409 bejegyzés
1 832 követő
1 128 követés

Deszy 📚 💕 📖 Bookworm and Hungarian book blogger. http://www.facebook.com/deszykonyv E-mail: mihoczym@gmail.com www.deszy-konyv.hu

Nektek kik a kedvenceitek?

Nicolas Barreau: Egy este Párizsban

Alain Bonnard, egy kis párizsi művészmozi tulajdonosa, javíthatatlan álmodozó. Feltűnik neki, hogy szerdánként az esti vetítésen gyakran ott ül egy csinos, piros kabátos fiatal nő, aki a 17. sornak mindig ugyanarra a helyére vesz jegyet. Alainnek megtetszik a lány, és meghívja vacsorára. Csodálatos estét töltenek el, ám a szépséges idegent ekkor látja utoljára. Hova tűnhetett? Alain mindent elkövet, hogy a nyomára bukkanjon, s közben filmbe illő kalandokban lesz része.

Alain Bonnard gyermekkorában nagyon sok időt töltött párizsi nagybátyja mozijában a Cinéma Paradisban, mely emlék mély benyomást tett rá. Ez a gyermekkori érzés elkíséri felnőtt életében is és hiába egy remek állás, a szíve mégis a mozihoz húzza. Amikor lehetőséget kap, hogy átvegye a mozi vezetését Alain nem habozik és belevág élete kalandjába, de akkor még nem tudja, hogy ez a döntés milyen kihatással lesz az egész életére és mit tartogat számára ez a hagyományos, a régi értékeket követő intézmény. Alainre rátalál a szerelem, azonban gyorsan tova is illan a csodálatos piros kabátos nő, mely Alaint kétségbeesett nyomozásra készteti Párizs gyönyörű utcáin át. A kérdés csak az marad, hogy egymásra talál-e a két látszólag nagyon is összeillő ember, vagy a sok akadály és bizonytalanság messzire viszi őket egymástól. 

Remekül megírt történet a szerelem utáni vágyról és hajszáról, emellett betekintést nyerünk a régi idők művész mozijának lüktetésébe, sőt még Párizs csodás városát is felfedezhetjük a szereplőkkel együtt. 

http://www.worldeasyguides.com/

Gyönyörű illúziója a múltnak ez a történet, képzeletben visszarepít egy korba, amikor a mozi jelentette az embereknek a kikapcsolódás fellegvárát, abba a korba, amikor bársonyszékeken lehetett fantasztikus filmeket nézni olyan nagy nevekkel a vásznon, mint Bogart, Chaplin és még hosszan sorolhatnánk, sőt volt egy kor, amikor még a popcorn sem rontott a mozizás élményén. 

A könyvben nagyon jól megfogalmazódik egy nagy igazság, amellyel én magam is azonosulni tudok, vagyis az, hogy a filmek manapság egyre hangosabbak és pörgősebbek, emiatt a nézők egyre dekoncentráltabbak. Nagyon jó volt olvasni a történetet és érezni a régi mozik varázsát, szerintem ez volt a regény egyik nagyon nagy erőssége, igazán erősre sikerült a környezet leírása és bemutatása. 

Alain karaktere a szívemhez nőtt, igazi régimódi, de mégis modern párizsi fickó, a maga charme-jával és a mozi szeretetével, amit érezhetően a hivatásának tekintett. Szerettem ahogy Alain megfigyeli a mozi közönségét és ezáltal mi olvasók is remek jellemrajzokat kaptunk az egyes mellékszereplőkről is, mely szintén hozzátett a történet bájához. Külön figyelemre méltó, hogy nem a nő szemszögéből látjuk a történetet, hanem mindvégig Alain marad az, aki miatt izgulhatunk és reménykedhetünk. Ez a perspektíva nagyon üdítő volt, még akkor is, ha Alain barátja, Robert az asztrofizikus néha már-már túl sokra sikeredett, ő mint mellékszereplő engem nem nyert meg magának, de ez nem vont le a regény élvezeti értékéből.

Egyetlen pici szösszenet volt, amit  megjegyeznék, mert nem hagyott nyugodni az olvasás során, mégpedig, hogy az egész történet és talán még egy picit a karakterek is emlékeztettek a Világ végén megtalálsz regényben olvasottakra. Ettől függetlenül egy fantasztikusan megírt, picit régimódi szerelmi történetet olvashattam, mely szerelem megoszlott az imádott piros kabátba burkolózó, titokzatos gyönyörű nő és a mozi között. 

Nem tagadom, hogy a szerelmi szál is tetszett, bár inkább az érzések megfogalmazása, de valójában a gyönyörű város és a mozi felé vitt el a szívem, így a piros ruhás nő annyira nem tartott lázban, egyszerűen csak élveztem, hogy valami ennyire szépen koreografált, mint ez a regény. Az pedig külön öröm, hogy a végére maradt egy kis csavarintás is, ami még inkább hozzátett a cselekményhez és ahhoz, hogy a végkifejlet is szerethető legyen az olvasó számára. 

Barreau ismét elvarázsolta a szívemet, az elbeszélése megmelengette a szívemet és még adott egy plusz lökést ahhoz, hogy mindenképpen fel kell fedeznem Párizs szerelmetes városát. 

Extra

Külföldi borítók:

Várható megjelenések 2017. áprilisban

Várható megjelenések 2017. áprilisban

Várható megjelenés 2017.04.01. Sophie Jackson: Egy lépés feléd (Libri)

Riley Moore váratlan hívást kap; édesapja súlyos állapotban kórházba került. A börtönviselt nehézfiú öt év után mindent hátrahagyva hazautazik, hogy helyrehozza a kapcsolatát a családjával. Eközben felejteni próbál, hiszen a hosszú börtönéveket egy lányról álmodozva volt képes túlélni, aki egykor a világot jelentette neki, és aki soha nem lehet már az övé...

Lexie Pierce sok fájdalmon ment keresztül, de megvalósította az álmait. Sikeres üzletasszony lett, aki tudja, mit akar, de Riley felbukkanásával ismét fellángol az egykori szenvedély. Azonban a lány tartozik egy vallomással a srácnak, mielőtt kiderítenék, vajon képesek-e újra bízni egymásban...

Várható megjelenés 2017.04.03. Jennifer Ashley: Az elrabolt menyasszony (Kossuth Kiadó)

"Edinburgh, 1745

Stuart Károly skót trónkövetelő a felföldi klánok egy részét maga mellé állítva bevonul Edinburgh-be, hogy - a várost az angoloktól visszaszerezve - onnan London felé induljon. Ám Cullodennél véres vereséget szenvednek az ún. jakobita felkelés támogatói, s ezzel az önálló skót királyság lehetősége szertefoszlik.

E történelmi esemény színpadára helyezi az írónő a Mackenzie családról szóló regénysorozatának legújabb kötetét, amely visszavezeti az olvasót kedves hőseink múltjába, az Öreg Malcolm néven emlegetett ős életéhez. 

Az elrabolt menyasszony című könyvben Malcolm huszonöt éves, kiváló harcos és felderítő, gondos földbirtokos, és övé a legremekebb malátawhisky egész Skóciában. Edingburgh-ben egy estélyen fedezi fel magának egy befolyásos angol politikus - György király jobb keze - Lord Wilfort lányát. Lady Mary jól nevelt, apja óhajának mindig engedelmeskedő leány, egy angol nemes menyasszonya, bár éppen húga szökését szervezi egy jó nevű angol család legkisebb - nem sok vagyonra esélyes - fiával.

Ebben a kalandban vállal segítő szerepet Malcolm, aki így reméli elnyerni szíve hölgyének jóindulatát - és nem is csalódik. Mary és Mal - az időközben fellángoló jakobita felkelés hadszíntereit kerülgetve - a Mackenzie család ősi fészkébe, Kilmorgan várába szökik, ahol Mal és négy fivére, valamint megözvegyült, mogorva apjuk, Kilmorgan hercege él. A felkelés elfojtására érkező angol csapatok azonban - Mal távollétében - felgyújtják Kilmorgant, s a lányt magukkal hurcolják. Malcolm kedvese nyomába ered, megmenti, s örök hűséget esküsznek egymásnak.

A megpróbáltatásoknak azonban itt nincs vége. A nevezetes cullodeni csatában a Mackenzie család tagjai közül is többen elvszenek - a krónikák szerint egyedül Malcolm élte túl az összecsapást. Ezt azonban Mary nem tudta, s abban a hitben, hogy szerelme halott, elfogadja egy angol tiszt oltalmát, s hazatér apja házába, Lincolnshire-be.

Egyik éjjel az ablaka alatt megjelenik Malcolm, aki él és virul! A fiatalok újra a szökést választják, ezúttal a cél Párizs, ahol - Mary legnagyobb meglepetésére - a Mackenzie család több életben maradt tagjával találkoznak

"

Várható megjelenés 2017.04.13. Rachel Gibson: Csak a baj (Athenaeum)

Baj van! Chelsea Ross színészi pályafutása egy kudarc: a "Csini hulla 1" típusú szerepekben nyújtott briliáns alakítása révén került a legközelebb ahhoz, hogy filmcsillag legyen. De az, hogy otthagyja Hollywoodot, és egy híres jégkorongozó személyi asszisztense lesz, talán élete leghülyébb húzása karrierfronton. Megint baj van!

Mark Bressler, a sérült szupersztár dicső napjai véget értek. De az egykori élsportoló és fenegyerek ettől még akár civilizáltan is viselkedhetne a mélynövésű, rózsaszín-szőke hajú bombázóval, akit a Seattle Chinooks fogadott fel az ő személyi asszisztensének. Ha Chelsea-nek nem kellene olyan nagyon a pénz, hanyatt-homlok menekülne a világ legnagyobb baromarca elől. Nagy baj van!

Mark minősíthetetlen modorát és borongós kedélyét Chelsea tudja kezelni: problémát csak a férfi bicepsze okoz, meg az a követ is megolvasztó, hiper-szuper teste! Amikor a fenegyerek kezd rámozdulni, Chelsea jól tudja: itt az ideje, hogy kizavarja a büntetőpadra... Bárcsak ellen tudna állni annak, amit Mark forgat a fejében! Amiből csak baj lehet...

Várható megjelenés 2017.04.14. Klausz Melinda: Megosztok, tehát vagyok (Athenaeum)

Vajon valóban szabadon használhatjuk a közösségimédia-felületeket? 

Mit tud rólunk a Facebook és a Google? 

Hol hagyunk digitális lábnyomokat? 

Miért követnek minket a hirdetések? 

Mit tehetünk az internetes zaklatás ellen? 

Hogyan ismerhetjük fel, ha az adatainkat el akarják lopni? 

Biztos, hogy függő a gyerekünk, vagy csak a világ változott? 

Mi történik halálunk után a digitális térben hagyott információinkkal? 

Lehet, hogy egy idő után mi is áruvá válunk? Vagy talán már azok is vagyunk?

Klausz Melinda könyve az ember életszakaszain keresztül mutatja be az új technológia jelentette kihívásokat, betegségeket, problémákat és megoldási módszereket. Esettanulmányokon és tippeken keresztül visz végig az adatvédelemtől a közösségi média stressz-szindrómán, az internetes zaklatáson át a like-csalásokig és a generációk közötti különbségek bemutatásáig. A kötet segítségével választ kaphatunk arra is, hogy miért ragaszkodnak a mostani gyerekek és fiatalok a közösségimédia-felületekhez, és bizony nekik már a digitális hagyatékukról is rendelkezniük kell...

Várható megjelenés 2017.04.20. R. Kelényi Angelika. Az ártatlan (Álomgyár)

1609 októberében Fabricius Flóra, egy pozsonyi orvos lánya Báthori Erzsébet udvarába érkezik, hogy megkeresse eltűnt nővérét. Ha tudta volna, mi vár rá, talán útnak sem indul.

Hamarosan megtanulja, semmi sem az, aminek látszik, és semmi sem biztos, csak a halál. Ki mozgatja vajon a szálakat? Ki az, aki befolyásolja az eseményeket, és a gyilkolástól sem riad vissza? 

Minden erejére szüksége van, hogy legyőzze az akadályokat és kibogozza a sötét titkot, melyet a csejtei vár falai rejtenek. 

Egyetlen emberre számíthat csupán, az Itáliából érkezett, kétes jellemű, mégis rendkívül vonzó férfira, akiről azt sem tudja pontosan, hogy kicsoda, és azt sem, miért segít neki. 

R. Kelényi Angelika, Terézanyu-díjas írónő 17. század elején játszódó regénye kalandos, izgalmas, és vérfagyasztó történetet mesél el, korhű történelmi háttérbe helyezve. 

Ahogy azt már megszokhattuk tőle, írása nem nélkülözi a romantikát és a politikai cselszövést sem.

Várható megjelenés 2017.04.30. Rena Olsen: Egy szót se szólj (21. század)

Rena Olsen nagysikerű pszichológiai thrillerében, melyet a BookPage a 2016-os év regényének jelölt mystery kategóriában, egy fiatal nőnek szembe kell néznie a kétségbeejtő kérdéssel: mi van, ha mindaz, amit életében normálisnak és igaznak gondolt - nem volt az?

Clara Lawsont egy pillanat alatt szakítják ki megszokott életéből, fegyveresek rohanják le az otthonát, ahol férjével lakik. Az utolsó, amit - miközben elhurcolják - férje szájából hallhat: ne mondj nekik semmit!

A fiatal írónő első regénye, mely a nemzetközi gyermekkereskedelem és a prostitúció világát mutatja be, pontosan olyan dühös kiáltás a nők alávetettsége ellen, mint A lány a vonaton vagy Fiona Barton Az özvegy című regénye.

Letehetetlen, rabul ejtő thriller, egy ismeretlen és fékezhetetlenül vad világból.

Richard Powers: Orfeo - Utazás a tudomány és a művészet világába

Milyen trükkel hiteti el a zene a testtel, hogy lélek rejtőzik benne? A nyugdíjas zeneszerző, Peter Els, szokatlan hobbinak hódol: házi laboratóriumában baktériumok genetikai módosításával kísérletezik. Tevékenysége magára vonja a nemzetbiztonságiak figyelmét. Amikor a hatóságok átkutatják a házát, pánikba esik, és elmenekül. Az állandó terrorfenyegetettségben élő országban kitör a hisztéria, és Peter Els, akire a média ráragasztja a Bioterrorista Bach nevet, körözött bűnöző lesz.

Az Orfeo az ő alvilági utazásának története. Ahogy Els egyre mélyebbre merül a pokol bugyraiba, visszaemlékezéseiből kirajzolódik a múltja: hogyan szeretett bele a zenébe, kik voltak a múzsái, és hogyan kutatta egész életében a felforgató újítások izgalma és az egyszerű, megható szépség között őrlődve az élet és a művészet értelmét. A zene dolga nem az, hogy meghassa a hallgatókat, hanem az, hogy felébressze őket. Hogy összetörje minden meggyökeresedett szokásunkat.
Amint a művészet megszűnik veszélyesnek lenni, elveszíti a vonzerejét. Csak a sterilizált művek ártalmatlanok, és csak a halott közönség van biztonságban.

Az 1957-ben született amerikai Richard Powers The Echo Maker című regényével 2006-ban elnyerte a National Book Awardot. Legújabb regényét, az Orfeót, 2014 legjobb alkotásai közé válogatta többek között a Washington Post, a The Economist, a Chicago Tribune és a Booklist; a könyv felkerült a NewYork Times bestseller-listájára, és több rangos díjra is jelölték (Man Booker Prize, National Book Award, Folio Prize, Carnegie Medal).

„Az Orfeo a bizonyíték rá, hogy a regény műfaja nagyon is él.” (The Los Angeles Times)

„Powers tehetségével csak kevesen veszik fel a versenyt a kortárs írók közül. Az Orfeo pedig az eddigi legjobb regénye.” (The San Francisco Chronicle)

Peter Els számára a zene és a kutatás elválaszthatatlan fogalmak. Annak ellenére, hogy a biológiai kutatások vonzották mégis inkább zeneszerző lett belőle Clara hatására, de továbbra is folytatja furcsa kutatásait a baktériumok és a zene kapcsolódásának feltárása céljából, melyhez a kutyája Fidelio is segítségére volt. A szerelem ereje is érezhető, ami egy másik pályára, egy teljesen új élet irányába képes terelni az adott embert, jelen esetben Petert. 

Peter idősebb korában mégis megpróbálja elérni a célját,  mégpedig azt, hogy a zenével tudja kódolni, vagy módosítani a géneket, nem törődve a következményekkel, ezáltal az izgalom kedvéért a kormány emberei is felfigyelnek rá, így menekülnie kell.

Az elbeszélés során egy furcsa utazáson vesz részt Peter, megjelenik az egész múltja és megértjük a mozgatórugóit, amelyek erre a furcsa kutatásra ösztönözték és a belső énjét mindvégig mozgatták.

"Az üvegcsékből további folyadékok kerülnek a babaházi koktélba: oligoprimerek a varázslat elindításához; hőstabilizált katalizátor polimerázok; percenként ezer kötést alkotó nukleotidok, amelyek olyan példásan állnak sorba, mint a katonák a hajnali öt órás ébresztőnél. A férfi úgy követi a nyomtatott receptet, mint egy amatőr szakács." (1. oldal)

Nekem szükségem volt úgy száz oldal elolvasására a regényből ahhoz, hogy meg tudjam élni a stílust és magát az egész történést, valamint a regény szellemiségét, de miután mindez sikerült egy igazán izgalmas világba merülhettem el Peter Els-szel, Powers zsenialitása által. Azt kell mondanom, hogy az utóbbi időben ennyire karakteres íróval, mint Richard Powers nem találkoztam, bevallom szokni kellett, de ettől lett újszerű és igazán egyedi az olvasási élmény.

http://majoringinmusic.com/music-cognition-career-path/

Egy nagyon érdekes utazást kínál az író a tudomány és a zene világába, ami áthatja az egész regényt. Nem mondom, hogy a könnyű olvasmányok közé tartozna ez a regény, de mindenképpen megéri elolvasni, hiszen igazán intellektuális és egyedi, de ettől függetlenül az átlagos olvasó számára is érthető, hiszen pontosan és világosan fogalmazza meg a tudomány legbonyolultabb téziseit is. Számomra ez utóbbi nagyon fontos volt, hiszen a természettudományok már a suliban sem tartoztak a kedvenc tanulmányaim közé, de itt és most a regény által, talán picit közelebb is kerültem hozzájuk. A mondatok szerkesztése sem átlagos, volt, hogy többször is vissza kellett olvasnom, hogy megértsem azt, amit az író az olvasó irányába közvetíteni szeretett volna. Valljuk be ez is elmond valamit, hiszen egy olvasó ember számára nem jelent gondot értelmezni egy egyszerű cselekményt a regényen belül, de itt néha még nekem is résen kellett lennem, ahhoz, hogy ne vesszen el a lényeg és ott tudjak maradni a történések középpontjában. 

Emellett nagyon mély gondolatokat fogalmaz meg maga a regény és örültem, hogy mindvégig nagyon igényes és egyedi tudott maradni. Az utóbbi időben nem találkoztam még csak hozzá hasonló regénnyel sem, amiben ennyire el lehetett volna mélyülni és veszni egyszerre. 

Nagyon érdekes megközelítése volt az avantgard zene és a molekuláris genetika oly távol álló és mégis összeegyeztethető kettősének. Egy nagyon érdekes és olvasmányos formába sikerült egy kicsit sem hagyományosnak mondható témát bemutatnia, ráadásul tette ezt megszakítás nélkül. Talán a tagolás hiánya is elég egyedi megjelenést kölcsönzött a regénynek, mert a látszat ellenére, - amit az idézetek biztosítanak - valójában nem tagolódik fejezetekre, ezáltal nem hagy egy lélegzetvételnyi időt sem az olvasónak, hogy elterelődjenek a gondolatai, folyamatos figyelemre és gondolkodásra ösztönözi.

Amellett, hogy Peter karaktere nagyon jól kidolgozott és érdekes is volt, mégis úgy gondolom, hogy most nem ő adta meg a lendületet, hanem kizárólag az író, mert igazából mindvégig éreztem, hogy ő irányítja a szálakat, nem pedig az általa létrehozott karakter. Nagyon furcsa érzés volt így olvasni a regényt, más volt, mint ahogy már írtam is, mint egy hagyományos regény, de a szó jó értelmében.

Biztos vagyok benne, hogy nem ez lesz az utolsó olvasmányom Powers-től, a regény műfajának egyik kiemelkedő alkotójától.

Richard Powers egy izgalmas, de ugyanakkor furcsa utazásra hívja az olvasót a művészet és a tudomány világában. Az egyedi látásmód és intelligencia teszi teljessé és stílusossá ezt, a remekül megírt regényt. Bátran ajánlom elolvasásra mindenkinek, aki valami egyedire vágyik és szeretne kicsit a megszokott regényektől tovább lépni, illetve nyitott a lélek és a tudomány összefonódásának rejtelmeinek megismerésére. 

A könyvet köszönöm a Kiskapu Kiadónak!

Kedvenc könyves instagrammereim

Mostanában egyre jobban elterjedt, hogy a könyves bloggerek is csatlakoznak az insta közösséghez és osztják meg jobbnál jobb könyves, vagy éppen nem könyves, de szemet gyönyörködtető képeiket. 

Bevallom szeretem őket követni, hiszen az igényes, könyveket is megjelenítő képekben van valami esztétikus és megnyugtató érzés. 

Az utóbbi időben egyre több bookbloggert követek instán is és úgy gondoltam Nektek is megmutatom pár kedvencemet, persze a teljesség igénye nélkül, hiszen nehéz is lenne listát állítani, hiszen sokan annyira jók ebben, hogy csak ámulok és bámulok. Meglepő (vagy nem) a külföldi könyves vonatkozású instagram oldalaknak több ezer, vagy éppen százezer követőjük is van, hihetetlen számok.

Jöjjenek a külföldi vonatkozású oldalak, ahová gyakran benézek (az oldal nevére kattintva egyből az adott instagram oldalra visz a hivatkozás):

@Catbookclub, ahol a cicák és a könyvek találkoznak.

206 bejegyzés
9 580 követő
65 követés

CATS ONLY Where kitties with refined taste, supple fur, and gravy bits breath gather to sprawl on top of great literature.

@Ziba.reads gyönyörű képeket oszt meg az olvasóival, amit a követőinek a száma is alátámaszt.

702 bejegyzés
98,2E követő
235 követés

Ｚｉｂａ Ａｒｔｙｓｔｏｎｅ ★ Bookish • Film-buff • Content Creator⠀⚯͛ MSc Digital Marketing student 📍U.K 🇬🇧 twitter.com/ZibaZee

@koffeebook oldalon egy irán születésű lány osztja meg a harmonikus és természetközeli képeit.

375 bejegyzés
13,6E követő
251 követés

Batool F. ✍🏽 book blogger iraqi born + raised • personal: writingsforher copenhagen native ↞koffeebook.wordpress.com

@taylorreads egy coloradoi csajszi, akinek sok-sok remek könyves képet rejt a lapja és még a haja is mindig szuper színekben pompázik.


688 bejegyzés
87,3E követő
412 követés

Taylor | Colorado 📧TaylorReads.BiblioGathering@Gmail.com Personal IG:@taylorintheknight ⬇@lexyolivia⬇ "TAYLORREADS"bibliophilegathering.com/2017/03/14/review-the-hate-u-give-by-angie-thomas

@bookbaristas oldalon könyvek és kávé minden mennyiségben Natashától, ráadásul egyenest New Yorkból.

1 186 bejegyzés
123E követő
542 követés

Natasha | NYC 🗽 penguin by day | blogger 24/7 — Just a book person recommending you hot drinks and hotter reads ☕️📖 bit.ly/2mzv4Xq

Legtöbbször náluk szoktam nézelődni, de hamarosan jövök a magyar vonatkozású könyves instagram oldalakkal is, hiszen köztük is vannak nagyon profi oldalak. 

Elizabeth Berg: Hol volt, hol nem volt.....

John és Irene Marsh valaha házasok voltak, most azonban az Amerikai Egyesült Államok két végében élnek. Látszólag csak egyvalami köti össze őket, pontosabban egyvalaki, a lányuk.
Amikor Sadie, a szülei tudomása szerint, hétvégi sziklamászásra indul, és nem jelentkezik időben, az anyja rögtön a legrosszabbra gondol, és értesíti a volt férjét. John haladéktalanul San Franciscóba repül, hogy vele legyen a nehéz percekben, de arra egyikük sem számít, hogy a váratlan együttlét mindannyiuk életében sorsfordító változásokat hoz.
Újrakezdhető-e bármi is az életben, amit valaha a félelem, az óvatosság, a közöny szakított ketté? Vagy tanulva a hibákból az ember képes átszabni a sorsát? Elvethetők vajon a régi megszokások, felülírhatók a bevett családi minták? Elizabeth Berg két generáció mindennapjait bemutató regénye ezeket a kérdéseket járja körül; érzelmes-bús könyve az újrakezdés, a saját történet megtalálásába vetett hit tanúbizonysága.

Nem is tudom hol kezdjem, volt benne potenciál, csak sajnos nagyon hamar kialudt. A borító igazán tetszetősre sikerült és a fülszöveg alapján a történet is nagyon ígéretes volt, szerettem volna szeretni, de most sajnos nem ment.  Ezzel a regénnyel letudtam az idei év eddigi leglaposabb olvasmányát is, sajnos, de nézzük, hogy miért gondolom így.

A témák, amelyekhez az írónő nyúl nagyon érdekesnek ígérkeznek, sok családot érintő problémával teszi mindezt és ezáltal kelti fel az olvasó figyelmét. Bár már eleinte is túl soknak tűnhetnek azok a témák, amelyeket érint, vagy amelyekről mesélni szeretne, úgy, mint a csonka családokról, elengedésről, gyermekkori emlékekről, szerelemről, párkeresésről, vívódásról, az éppen a felnőttkor küszöbén álló kamaszokról, a kihunyt lángokról, özvegységről, korai, vagy éppen késői házasságról és ez az érzés sajnos később is megmarad. Ahogy látszik a felsorolás alapján is, túl sok élethelyzetet próbál feldolgozni a regény és ezáltal valahol sajnos elveszett a fő mondanivaló, amit én nagyon sajnálok, mert szerettem volna egy izgalmas, ugyanakkor mondanivalóval bíró történetet olvasni az írónőtől, akiről már annyi jót olvastam. 

A történet szerint John és Irene 36 éves koruk körül házasodnak össze, majd a válás után 8 éves lányuk, Sadie az anyjával San Franciscoba költözik és éli a két szülő között ingadozó mindennapjait. A történet időpontjában Sadie éppen 18 éves és a szárnyait próbálgatja, a két szülő pedig próbál megbirkózni az egyedülálló szülőket érintő problémákkal, mint a magány, a párkeresés és a gyermekük függetlenedési kísérleteivel.  Egy váratlan, traumatikus esemény azonban mégis újra közelebb löki őket egymáshoz, az viszont már kérdéses, hogy egymásra találnak-e újra. Tömören ennyi lenne a történet, de ettől sokkal bővebb és ide-oda ingadozó elbeszélést kapunk.

Mindvégig úgy éreztem, hogy Sadie 18 évesen sok tekintetben érettebb, mint a két felnőtt együttesen. Sokszor voltak jó meglátásai, de a karaktere néha igazán furcsára sikeredett, főleg a traumatikus esemény röpke ideje alatt tapasztaltak alapján, amikor nem volt túl hiteles, hiszen egyáltalán nem követett semmi olyan viselkedési formát a karakter, mint ami a korához és az adott helyzethez képest elvárható lett volna. Sokszor tűnt inkább egy bő negyvenesnek, mint egy 18 évesnek. Nagyon kettős karakter volt bölcsességgel és gyermeteg meglátással. Számomra megdöbbentő volt, hogy olyan dolgot is cselekedett, amit már egy 10! éves sem tenne meg, néha pedig úgy beszélt, olyan gondolatvilággal rendelkezett, mint amit egy 40 éves, érett nő is megirigyelhetett volna,  szóval nem igazán értettem meg. Véleményem szerint most nem találtam meg az írónő azt a bizonyos arany középutat, amitől jó lehetett volna Sadie karakter ábrázolása. 

A két szülő karakterét egy kalap alá venném, hiszen egyik sem nőtt a szívemhez, nagyon furcsán kezelték a saját élethelyzetüket, legfőképpen Irene, aki sajnos többször idegesített, mint ahányszor nem és nagyon gyerekes maradt mindvégig, John pedig belenyugvóan elfogadta ezt a helyzetet és nem próbált az unalmas megszokottságból ő maga sem kilépni. Azonban, ha a két karakter közül kellene választanom, akkor azt mondanám, hogy John karaktere egy picit jobban sikerült, egy cseppet felnőttesebb volt és legalább némi próbálkozást éreztem rajta, főleg Sadie irányába, igaz kicsit lassan és nem éppen hagyományosan tette, emiatt pedig elég bizonytalannak éreztem őt is, mindvégig. 

Tehát az alap meglett volna egy nagyon érdekesnek ígérkező eseménnyel (direkt nem írom, hogy mi történt pontosan) fűszerezett történethez, azonban én úgy éreztem, hogy az összes szál nagyon elkapkodott és befejezetlen volt. Sajnos most úgy éreztem, hogy ez a történet lapos volt és egyáltalán nem tudott megérinteni, vagy érzelmeket felkorbácsolni. Talán pont emiatt is, de a szereplőkkel nem tudtam azonosulni, vagy éppen megkedvelni őket, sőt  erre az sem segített rá, hogy sokszor idegesített az események kuszasága is. 

A Molyon 5 csillagból 3 csillagot adtam, mert az írónő stílusa viszont tetszett, még akkor is, ha maga a történet most nem lopta be magát a szívembe, lehet kicsit később még megpróbálkozom majd másik regényével is.

Mary Jo Putney: Az amazon és a katona

Vigyázat! A fülszöveg cselekményleírást tartalmaz, ha ki szeretnéd hagyni ugorj az értékelésre! 

Will Masterson egy bárói cím és jókora vagyon örököseként kényelmes áletet élhetne angliai otthonában, ő mégis katonának áll. Sok-sok évnyi borzalmas, Napóleon elleni háborúskodást követően úgy határoz, mielőtt hazatérne, még elvállal egy utolsó küldetést. Csakhogy amint eléri úti célját, a hegyek között megbúvó, aprócska királyságot, San Gabrielt, újra kell gondolnia a jövőre vonatkozó terveit. Nem mást sodor ugyanis a karjába a sors, mint álmai asszonyát…
Athena Markham egy igazi amazon: magas, bátor, és fittyet hány a társadalmi konvenciókra. Mindig is többre értékelte a függetlenségét, mint egy férfi szerelmét. Amikor azonban Will felbukkan, úgy érzi, vele tenne egy próbát.
Bimbózó románcukat azonban kisvártatva próba elé állítja az élet. San Gabrielt veszély fenyegeti, a két fiatal pedig úgy dönt, hogy együtt száll szembe a fenyegető ellenséggel. A haláltól sem riadnak vissza, hogy megmentsék az országot és a lakóit. A megpróbáltatásaik során megismerik a másik valódi énjét, és innentől már csak rajtuk áll, hogy megtudják, lehetnek-e igazán boldogok egymás oldalán.

Bevallom, hogy ez volt az első olvasmányom az írónőtől és nem bántam meg, hogy ezt a sorozatot szemeltem ki, hiszen Az amazon és a katona bevezető kötetként remek kezdetnek bizonyult, ráadásul egy sorozat első része is egyben. Mint a történelmi romantikus regények kedvelője úgy érzem, hogy most is remek olvasmányhoz sikerült nyúlnom.

Will Masterson angol főnemes, aki Wellington seregében szolgált miután egy családi tragédia erre a pályára késztette. A Napóleoni háborúk korában járunk, Will úgy dönt, hogy visszatér Londonba, de előtte egy maroknyi csapatot bíznak rá, hogy kísérje őket vissza otthonukba, San Gabrielbe egy apró királyságba és nézzen utána az ottani állapotoknak. Miután ezt a küldetést még elvállalja nem is számít rá, hogy milyen zűrök várnak rá katonaként és emberként egyaránt. San Gabrielben él Athena Markham, egy gyönyörű és elszánt nő, aki a király és fia elhurcolása után a leendő királynőt neveli és az országot szépen koordinálja a háttérből. Ebbe a kicsit sem egyszerű helyzetbe csöppen Will, akinek meg kell küzdenie a támadók seregével, valamint a saját és Athena szívével is.

 A történet tehát megadja a lehetőséget, hogy valami igazán jó bontakozzon ki a sorozat későbbi köteteiben is, mert már ez a rész is igen kalandosra sikeredett.

http://www.hdnicewallpapers.com/

A történet az elejétől pörgős és látványos, egy egész kis világot épít fel az írónő, ahol a képzeletbeli országot az olvasó szeme láttára építik újjá a szereplők, megteremtve az általuk már korábban ismert eszméket, értékeket. Nagyon szépen, aprólékosan kidolgozott szereplőket és egy apró országot kapunk, mely egyre jobban és jobban kiteljesedik, ahogy haladunk előre a történetben. Amit pedig a legjobban szerettem, az a szereplők lelkesedése és hazafias lelkülete, mert nagyon szépen visszaköszönt szinte minden oldalon ez a hozzáállás. 

Nagyon megtetszett, hogy egy erős férfi mellé egy szintén nagyon erős női karaktert állított az írónő és a történet mégis elbírta mindezt. Nem pátyolgatták egymást a szereplők, hanem teljes egészében kiegészítették egymást, ami nagyon ritka, főleg a romantikus vonalat képviselő regényeknél.  Tetszett ez a merészség és ahogy mindezt az olvasó elé tudta tárni.

Annak ellenére, hogy egy kitalált országban vagyunk, egy részben kitalált történelmi háttérrel ezt szinte alig lehet érzékelni olvasás közben, mert mindvégig nagyon hiteles és következetes tudott maradni a történetvezetés. 

A szereplők önfeláldozását sem érezzük terhesnek, vagy eltúlzottnak, mert szépen kidolgozott karakterekkel találkozunk és a történet minden egyes szereplője a helyén van és mentesek mindenféle túlzástól és elrugaszkodottságtól. Szinte az összes szereplőt érdekesnek és szerethetőnek találtam, ezt is rámutat arra, hogy egy nagyon jól megírt történettel van dolgunk.

Nem azt mondom, hogy a történetnek nem voltak hibái, de összességében annyira jelentéktelenek, hogy az elbeszélés értékéből nem vontak le, gondolok itt arra, hogy egy-egy leírás túlzottan elnyújtott, vagy aprólékos volt, de ettől függetlenül igazán gyorsan lehetett haladni az olvasással és nagyon sajnáltam, amikor a végére értem és még számtalan kérdésem maradt megválaszolatlanul. Úgy gondolom lesz még ok az izgalomra a következő részben is.

Ajánlom mindazoknak, akik  szeretik a gyorsan pergő eseményeket, ahol még a romantika is teret kap, de nem eltúlzott módon. Aki hagyományos hercegnős, kastélyos leányálomra számít az csalódni fog, mert ez annál sokkal szórakoztatóbb és merészebb. 

Heidi W Durrow: A lány az égből

Vigyázat! A fülszöveg cselekményleírást tartalmaz. Ha kihagynád akkor tekerj egyből az értékeléshez!

Egyedül Rachel, egy dán édesanya és egy fekete édesapa gyermeke éli túl azt a családi tragédiát, amely egy végzetes reggelen következett be chicagói házuk tetején.
A kislány új gyámot kap, az afroamerikai nagyanyjával egy többnyire feketék lakta közösségbe kerül, ahol világosbarna bőre, kék szeme és szépsége miatt folyamatosan a figyelem középpontjába kerül. Ez a figyelem végigkíséri, ahogy cseperedik és próbálja feldolgozni a gyászát, miközben lassan megérti, hogy az anyja titka és tragédiája milyen kapcsolatban áll saját bizonytalan identitásával.

A fiatal félvér lány megrázó és szívbemarkoló története a társadalom rassz- és osztályfelfogását veszi célba, és a Washington Post a megjelenés évében az év regényének választotta a társadalmi igazságossággal kapcsolatos témákkal foglalkozó legjobb irodalmi kéziratért járó Bellwether-díjas írást.

„A lány az égből – szárnyal… Energiájáról az élénk színekkel megrajzolt szereplők gondoskodnak, s az, ahogyan egymást látják. Durrow-nak fantasztikus füle van a párbeszédekhez, képes egyetlen sorral remények és félelmek egész tárházát életre kelteni."
– New York Times

„Ígéretes debütálás… [Durrow] modern történetet szőtt identitásról és túlélésről."
– The Washington Post

„Komplex és komoly regény a félvér amerikaiak életéről… Magával ragadó és elgondolkodtató olvasmány"
– Minneapolis Star Tribune

„Megindító, csodálatos első regény… Durrow erőt sugárzó regénye méltó rá, hogy helyet kapjon az amerikai életérzés klasszikus történetei között."
– The Miami Herald

Durrow Rachelje fiatal félvér nő, akit semmiképp sem neveznék tragikus szereplőnek. Bár bonyolult utat tesz meg az elidegenedés és a kétségbeesés útvesztőjében, végül olyan nővé érik, akinek saját hangja van, és nyitott a világ számtalan lehetőségére… Emelkedj fel! Szárnyalj! Lépj tovább! Elegáns csomagolásban ezt az üzenetet kapja kézhez az olvasó."
– The Huffington Post

„Feszes próza, konfliktusos végkifejlet, és mély reflexió rasszizmusra és faji identitásra: ezek visszhangoznak a műben, anélkül, hogy az politikai vagy bármilyen más túlságosan konkrét üzenetet közvetítene, miközben a történet egyszerre működik mind modern felnőttéválási meseként, mind releváns társadalmi kommentárként."
– Publishers Weekly

Egy olyan regényt szeretnék most ajánlani, ami nagyon mély benyomást tett rám. Először is nem igazán tudtam, hogy miért kíséri akkora felhajtás a regényt, amely faji különbségekről szól, de kíváncsivá tett, hiszen a Bellwether-díjat is elnyerte, illetve a sikerlisták élére is felkerült rövid időn belül. 

Tehát éreztem, hogy meg kell tudnom, hogy mit tudhat az írónő, aki első regényével ekkora sikereket ért el. 

Ahogy olvasás közben nagyon hamar rájöttem Durrow egy teljesen más és merőben újszerű megközelítésből világít rá a rasszok közötti ellentétekre és emellett számos, szinte minden családot érintő társadalmi problémákra, úgy, mint alkoholizmus, megcsalás, elhagyatottság és a családok szétesése. 

Rachel Morse más, mint a többiek, ő az új lány, aki se nem fehér, se nem fekete, egyszerűen más. Egy családi drámát követően Rachel elkerül a nagymamájához és onnantól mindent magába zárva megpróbál egy új életet kialakítani, de a múltjával és származásával (dán anya és fekete apa) ez szinte lehetetlennek tűnik. A titok része, mely Rachelt és a múltját körüllengi zseniálisan felcsigázza az olvasó érdeklődését és csak szépen, lassan adagolva derül fény a titokra és a miértekre.

Általában a gyermekek remekül megtanulják elrejteni az őket ért fájdalmakat, de vajon képesek elég mélyre elásni ezeket, vagy folyamatosan elő fognak törni belőlük? Ez a regény egyik nagy kérdése és remekül megjelenik ez a témakör a lapokon. 

Emellett a kegyetlenség és mások elfogadásának hiánya is fontos szerepet kap a történetben.

 Szemtanúi lehetünk Rachel folyamatos küzdelmének önmagával és a környezetével, hiszen a hovatartozás és a gyökerek kérdése minden ember számára fontosak, kifejezetten akkor, ha éppen a vér szerinti szülők már nem élnek, vagy lemondtak a gyermekről. A felnőtté válás során ezek az emberek vívódnak és folyamatosan kutatnak, próbálják megélni a valahová tartozás élményét, de ez nem minden esetben sikerül, így ezáltal egy rettenetes lelki teher nehezedik rájuk. A regény ezt mind remekül példázza, nagyon érdekes témakört feszeget ebből a szempontból is, sőt érezni lehet, hogy az írónő a saját személyes tapasztalatait is beleszövi a történetbe. A személyes tapasztalatok által pedig mindvégig hiteles tud maradni a történet.

Mindvégig érezni az útkeresés, az igazság és a miértek megértése utáni vágyat. Rachel karaktere nagyon összetett és izgalmas, szinte kilép a lapokról. Szerettem ahogy a gyermeki Rachel egyszerűen, minden sallangtól mentesen beszél az életéről, gondolatairól és a belső vívódásairól, egészen üdítő volt gyermeki szemszögből olvasni a történetet. A kamaszkori elbeszélés sem volt rossz, de számomra kevésbé tudta hitelesen visszaadni a gondolatokat. 

Még egy karatkert emelnék ki, mégpedig Jamiet (Brick), aki  az egyetlen megmaradt kapocs Rachel az esemény előtti és utáni élete között, akinek a története szintén igen figyelemreméltó és valós problémákat feszeget, számomra a regény egyik kedvenc karakterévé vált, nagyon  szerethető volt a maga érdekes személyiségével. 

A történet olyan volt, mint egy nehéz kirakós, aminek a végéhez érve ott van a felismerés, hogy valami gyönyörűt, intelligenset és értékeset kaptunk. Ez a regény számomra egy igazi fénysugár volt, tragédiák árnyékolták be, de valahogy a kibontakozásában mégis ott volt a lehetőség és az élet szeretete. 

Bátran ajánlom minden korosztály számára elolvasásra és megélésre ezt a gyönyörű történetet tragédiáról, társadalmi problémákról, elfogadásról és magáról az életről. 

A könyvet köszönöm az Álomgyár Kiadónak!

Honor Tracy: Szép kis naplemente

Vigyázat! A fülszöveg cselekményleírást tartalmaz, ha kihagynád akkor tekerj egyből az értékeléshez!

Veszélyben ​a hagyományos ír életforma… Hogyan másképp hívhatnák fel a derék honfiak, isten háta mögötti félszigetükön, szorongatott helyzetükre a világ figyelmét – felrobbantják a keskeny földnyelvet, amely a szárazfölddel összekötötte őket, s független szigetté kiáltják ki Inishnamonát. Sajnos, arról megfeledkeztek, hogy az úttal együtt levegőbe repül megélhetésük fő forrása is: az idegenforgalom. Megkezdődik hát a küzdelem a létért – amúgy ír módra. Hajmeresztő ötletek követik egymást. Szent Patriknak, Írország védőszentjének életéről szóló ünnepi játékok fogják elhomályosítani az ausztriai Oberammergau fényét! Sentence ezredes, a nyugállományú hadfi sem nyugszik: szent meggyőződése, hogy földjén olaj fakad, s már Új-Arábiát álmodik a szigetre. A termékeny fantáziájú fráter Expeditus házi készítésű sajtjaival óhajtja kiszorítani a világpiacról a francia márkákat, s a tetejébe feltalálja a chartreuse-t megszégyenítő moszatlikőrt. S természetesen nem volnánk Írországban, ha senki semmit fel nem robbantana… És hogy mit művel mindeközben az angol-ír honleány, Sabina; Pio Moriarty, egy személyben robbantómester és tűzoltóparancsnok; Barney, aki három mérföldről meglátja a csiperkegombát, és vaksági nyugdíjból tengeti életét; Dano, a levélhordó, akit kötelességének teljesítésében minduntalan megakadályoznak az útjába akadó kocsmák; és még sokan mások – minderre fény derül, mire Inishnamonára eljő a szép kis naplemente… Honor Tracy, a csípős humorú ír-angol írónő a második világháború után kezdett írni, előbb kritikákat, majd útikönyveket; 1954-ben megjelent első regénye, ezután sorra a többi. A Szép kis naplemente az írónő tizedik regénye.

Egy pimasz kis komédiának lehetünk szemtanúi, mely Írország egy elszigetelt, de függetlenedésre vágyó szigetén Inishnamonán játszódik.A sziget lakói képesek voltak saját magukat izolálni a külvilágtól, ezáltal számos kényelmetlen szituációba csöppentek, melyre még maguk sem számíthattak. Ebben a fura kis közösségben próbál minden egyes karakter boldogulni és csak néha sikerül közös nevezőre jutniuk egy rövid időre, de az sem mindig sül el éppenséggel jól. 

Ebbe a nem túl rózsás helyzetben él a hazafias Sabina Boxham, akit megáldott a sors a helybéliekkel és a saját, az érdektelenség köpenyébe burkolózó testvérével, valamint annak angol barátjával. 

A szereplők által kreált kényelmetlen szituációk sokszor komikus végkifejletbe torkollnak. Az írónő valójában görbe tükröt tart az olvasó elé, mely remek kritikát fogalmaz meg az ír társadalomról, melyből találomra kiragadta a jellemző karaktereket és egy elszigetelt szigeten összeengedte őket, majd kicsit durva, de találó jellemábrázolást és cselekménysort állított fel hozzájuk. A társadalom ezen találó jellemzése nem csak Írországban, de több másik országban, egyes részei akár nálunk is előfordulhatnának, talán emiatt is időtálló és remek ez a történet. Például gondolok itt arra, hogy jártam már én is úgy mesteremberekkel, mint Sabina, pedig nem is elszigetelt helyen élek, de ez valahogy annyira tipikus, főleg, amikor valamit gyorsan kellene megcsinálni, vagy kijavítani a ház körül. 

Ahogy haladunk előre a történettel, egyre jobban megismerjük a halogatós ír mentalitást és az ír emberek tipikus magatartásformáját humoros, de ugyanakkor csípős, kicsit sem finomkodó stílusban.

http://irelandtheemeraldcountry.blogspot.hu/

Sabina karaktere nagyon érdekes és összetett volt, sokszor kiszámíthatónak tűnt, aztán tett valami olyat, amitől teljesen más lendületet kapott a történet és a karaktere egyaránt, nekem tetszett ez a jellemábrázolás. Összességében nagyon érdekes volt ahogy Sabina kibontakozott a történet során és megmutatkozott a valódi énje.  

Az összes szereplő, Dano, Pio, Sentence ezredes és a többiek is valamilyen szempontból érdekesek voltak és nagyon jól belesimultak a történetbe, szinte érezni lehetett, hogy az álmos kis szigeten megelevenedik a sokszínűség, mert minden egyes lakója a saját malmára próbálja hajtani a vizet, kicsit sem szokványos formában. A szereplők néha már-már az idiotizmus határát feszegetik, de ettől mi olvasók még továbbra is remekül fogunk szórakozni.  

A befejezés pedig plusz pontot érdemel, mert tipikusan nem erre számítottam, szóval igazán meglepő és furcsa lezárást kapott ez az egyébként is picit lökött elbeszélés. 

Aki szereti az angolokra jellemző fanyar humort, ami nagyon jól felépített történeten keresztül fogalmazza meg éles társadalomkritikáját, akkor nem fog csalódni ebben a könyvben sem. Szerintem Honor Tracy a műfaj egyik legjobbja és ez a történet engem most nagyon magával ragadott és elszórakoztatott. 

Könnyed krimik a múltból - 3 könyvet ajánlok

Jelenleg 14 bejegyzés várakozik vázlatban a befejezésre, hiszen az elmúlt időszakban nagyon sokat olvastam, ráadásul szinte az összes történet tetszett is, így mindenképpen szeretném majd rövidesen ajánlani őket. 

Most kezdeném is a kedvenc témámmal, azaz  a könnyed, angol krimikkel, melyekben megbújik némi romantika és történelem is. 

Az elmúlt időszakban három ilyen kötetet is kézbe vettem és be kell vallanom, hogy mindegyik nagyon tetszett, mert a maga nemébe üde színfoltnak számítottak és tudtak valami pluszt hozzátenni a tartalmas kikapcsolódáshoz. Szerettem őket olvasni, így most három rövidebb értékelést, vagy inkább hívjuk ajánlónak az, amit hoztam, hiszen tudom, hogy többen is szeretitek a hasonló témában íródott olvasnivalókat és ezt a hármat bátran ajánlom elolvasásra, ezért is érzem úgy, hogy nem éri meg nyújtani az ajánlókat, maximum egy rövid benyomás erejéig. 

A Scotland Yard fess nyomozója oldalán Daisy Dalrymlpe épp Verdi ReQuiemjének pompás előadását élvezi a Royal Albert Hallban. Az előadás sztárja a szomszédjában lakó szürke egér, Muriel Westlea ünnepelt nővére, Bettina. De amikor a szerencsétlen díva torkából csodás mezzoszoprán-ária helyett halálhörgés tör elő, Daisy gyorsan rájön, hogy a hírhedten szeszélyes operacsillagnak számos ellensége volt, köztük egy önelégült nőcsábász tenor, egy tagbaszakadt orosz basszus, sőt, a saját hangképzéstanára is, aki egyben a férje is, és akivel a házassága aligha volt harmonikus. Vajon közöttük van a gyilkos, aki halálos mérget kevert a szóban forgó mezzoszoprán italába? Vagy valaki más tette? Valaki, aki eltökélte magát, hogy Daisy nyomozása ugyanolyan keserű véget érjen, mint Bettina utolsó fellépése…

Carola Dunn elbűvölő sorozatának szép és okos, de minden lében kanál főszereplője lépten-nyomon hullákba botlik, akárcsak M. C. Beaton tökéletlen, ám annál megnyerőbb hősnője, Agatha Raisin. Daisy és Agatha rokon lelkek, akik minduntalan a legelképesztőbb kalandokba és bűnügyekbe keverednek – az olvasók nagy-nagy örömére.

Carola Dunn írónő tollából kedvelem a Daisy Dalrymple sorozatot, melynek most a 3. része a Daisy és a megmérgezett díva a színház titokzatos, olykor acsarkodó világába repített el egészen 1923-ba. A nyomozás is leginkább Daisy lakhelye és a színház között zajlik karöltve a Scotland Yard nyomozójával, Alec Fletcher-rel, de szerencsére továbbra is Daisy viszi a történet fő irányvonalát. Az már szinte megszokott a hasonló jellegű angol krimiknél, hogy hősnőnk akarva, akaratlanul hullákba botlik és ezáltal aktív részesévé válik a nyomozásnak. Szerintem ez egy remek recept a sikerhez. Nekem kicsit hiányzott jelen esetben a vidéki táj és birtokok, de a színházi világ picit kárpótolt mindezért. A gyilkossági szál szépen kivitelezett volt a műfaj keretin belül, mert bizony tévútra juthatott az olvasó, hiszen gyanúsítottból most is akadtak szép számmal a jelöltek, de, mint mindig a végére egy kis csavar által eljutottunk a valódi bűnöshöz. Alec és Daisy között pedig szikrázik a levegő és kellemes mellékszálat ad a nyomozásnak ez a romantikus kibontakozás. 

Összességében egy kellemes, könnyed angol krimi egy csepp romantikával. 

Ha Miss Marple házvezetőnő lenne, úgy hívnák: Mrs Jeffries.
A külföldön nagy sikerű sorozat főszereplője az okos, csavaros eszű Mrs Jeffries. Remek logikájával és elsőre ártatlannak tűnő kérdéseivel minden gyanús esetben rávezeti munkaadóját, a kedves, naiv, ám sajnos egyáltalán nem pengeagyú Whiterspoon felügyelőt a helyes megoldásra. Ráadásul Mrs Jeffries mindig készen áll egy kis saját detektívmunkára, hogy elősegítse a felügyelő nyomozását.

Amikor holtan találják Dr. Slocumot az elegáns rendelőjében, úgy tűnik, véletlen baleset érte az elismert londoni orvost. Csakhogy Mrs Jeffries szerint egyes körülmények meglehetősen rejtélyesek. Miért a hátsó ajtón keresztül érkezett látogatóba Dr. Hightower az elhunyt kollégához? Mi történt pontosan az előző szombaton Mrs Crookshank teadélutánján? Mit titkol Mrs Leslie francia szobalánya? És kinek állhatott érdekében mérgező gombát csempészni az orvos vacsorájába?

A következő könnyed krimi, amit sorra kerítettem egy sorozat első része, ezért nagy elvárásokat fűztem hozzá. A történet középpontjában a szemfüles és logikus gondolkodással megáldott házvezetőnő, Mrs Hepzibah Jeffries áll, akinek munkaadója Witherspoon felügyelő, a kicsit együgyű  agglegény közel sincs a helyzet magaslatán, ami a nyomozást illeti, ezért mindvégig segítségre szorul, bár előtte ez igencsak rejtve marad. A történet szempontjából kicsit sem volt elhanyagolható, hogy érdekes karakterekkel találkoztunk, szinte minden szereplő igazán angol és színes volt, ki azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy minden héten új hölgybe szerelmes, ki pedig azzal, hogy ki sem mozdul a konyhából mégis mindenről tud, ami a városban történik, vagy éppen már nyakasan angol jellem. A kellemes karakterek mellet Mrs Jeffries igazán üde színfolt volt az egyszerűségével és logikájával, amellett, hogy nagyon jól a háttérben munkálkodott mégis mindvégig érezzük, hogy a megoldáshoz vezető út kulcsszereplője. A bűntény egy egyszerűnek látszó mérgezésből indul ki, ennek ellenére mégis akadnak itt is gyanúsítottak, akik közül válogathat a derék házvezetőnő - az olvasó is-  és vezetheti rá a munkaadóját, a felügyelőt a helyes útra. 

Az egyetlen dolog, ami számomra egy kicsit zavaró volt, hogy a felügyelőt túl együgyűnek, szinte életképtelennek mutatták be, szerintem nem lett volna baj, ha kevesebb teret nyer a karakter, de legalább az angol felügyelőkre jellemző logikus gondolkodásmódját meghagyják. 

Személy szerint már most várom a folytatást, mert nagyon megkedveltem Mrs Jeffries karakterét és érzem, hogy még nagyon sok lehetőség van benne és az már csak hab a tortán, hogy egy könnyed, jellemzően angol krimit olvashattam, ami a londoni utcákra és házakba nyújtott betekintést a háznép szemszögéből. 

Jane Austen 1806 augusztusában Derbyshire dombos vidékén élvezi a nyarat édesanyjával, nővérével, Cassandrával és kuzinjával, Mr. Cooperrel, mígnem egy felhőtlennek induló napon egy szőke hajú, szép arcú fiatalember holttestére bukkan a Miller's Dale-völgy feletti domboldalban.
Nem sokkal később még nagyobb lesz a döbbenete, amikor megtudja, hogy a halott nem is férfi, hanem egy fiatal szolgáló, aki ura, Mr. Charles Danforth ruháját viselte, amikor meggyilkolták. Tess Arnold Penfolds Hall gyógynövényes kamrájáért volt felelős éveken keresztül, míg egy nap indiszkrét viselkedés miatt el nem bocsátották. Vajon egy, a völgyben szabadon kóborló, háborodott elméjű ember végzett vele, vagy útjában állt valakinek, és ezért kellett meghalnia?
Éles elméje és a bajt mindig kiszagoló orra most is nagy veszélybe sodorja Jane Austent – hiszen a gyilkos fényes nappal ugyanúgy lecsaphat, ahogyan azt az éj leple alatt tette.

Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban ajánlanám Stephanie Barron Jane Austen nyomoz sorozatának immáron 5. részét, a Szolgáló titkát. Egy remek történelmi krimit tarthatunk a kezünkben, ahol maga Jane Austen a főszereplő és ráadásul nyomoz. Az egyes részek egymástól függetlenül is olvashatóak, hiszen nagyon kevés visszautalás van az előző részekre és minden egyes részben a nyomozásra és a kor hű megjelenítésére kerül a fő hangsúly. Maga a nyomozás mondhatni Jane Austen korára oly jellemző eleganciával folyik, amihez fantasztikus alapot nyújtanak a leírások és ezáltal kibontakozik előttünk az Austen-i korszak, amely igazán figyelemreméltó hátteret teremt a történetnek. Jelen nyomozás egészen 1806-ba viszi el az olvasót, Derbyshire dombos tájaira, ahol Jane szokás szerint egy holttestbe botlik, akiről kiderül, hogy egy nem éppen szokványos gyilkosság áldozata lett, így Jane ismét beleveti magát a nyomozásba és éles elméjének köszönhetően meglátja azt is, ami a körülötte lévők előtt rejtve marad. A nyomoz maga is nagyon tetszett, mert volt idő elgondolkodni és együtt nyomozni Jane-nel, de számomra leginkább a regény atmoszférája volt az, ami magával ragadott. 

Az írónő remekül ért a hangulat megteremtéséhez és a regény terjedelme is megadja az olvasó számára azt a lehetőséget, hogy elmerüljön egy picit az 1800-as években. Azt kell mondanom, hogy a sorozat részről részre egyre jobb és jobb lesz, sőt merem állítani, hogy egyre kifinomultabb is. Remek történelmi krimi, egy olyan korban, amelyben még él az igazi romantika, bátran ajánlom a műfaj kedvelőinek, hiszen igazi csemege.